Budapest, 2009. augusztus 18.
Tisztelt Tóth Gábor Budapesti Rendőrfőkapitány Úr!
Hallottam arról szóló hivatalos tájékoztatóját, hogy az Új Magyar Gárda tervezett demonstrációját a BRFK fel fogja oszlatni. Láttam az egyik „liberális” tévé reggeli műsorában, hogy a riporter kéjes örömmel faggatta önt annak részleteiről, hogy erre majd milyen módon, milyen eszközökkel fog sor kerülni. Az újságíró látható nosztalgiával gondolt vissza a 2006. őszi eseményekre, amikor még teljes mértékben szocialista-liberális elképzelések és ízlés szerint tevékenykedett a rendőrség Magyarországon. Azaz: válogatás nélkül vadászták le, verték össze és börtönözték be az országot kifosztó, gyarmattá tevő kormánnyal szemben tiltakozókat, de akár a járókelőket is, s lövöldözték ki a szemét az 1956. évi forradalom ötvenedik évfordulójára emlékezőknek. Tudjuk, hogy a hazaszerető magyarokat szélsőségesező, fasisztázó, megfélemlíteni vágyó törpe kisebbség számára ezek voltak az igazi szép idők. Tájékoztatom Főkapitány Urat, hogy véget fog érni az a bizarr állapot, amikor a szemkilövetők, az ország teljes kifosztását szervező és lebonyolító szűk elit uralkodik a mi hazánkban, s felháborító módon ők mernek velünk szemben – az őket kiszolgáló rendőrség által s minden más lehetséges eszközzel - fellépni, bennünket fenyegetni, a saját hazánkban jogfosztottá, alávetetté tenni. Ma még a szemkilövetők, a nemzeti vagyont fosztogatók diktálnak Magyarországon, ők irányítják és torzítják el a közbeszédet, a médiát, a gazdaságot, miközben a magyarok többsége megfélemlítettségben és nyomorúságban él. Ennek azonban vége lesz, Főkapitány úr, el fog jönni az igazság órája és vissza fogjuk venni a Hazánkat a megszállóktól és helytartóiktól.
Addig is, engedje meg, hogy a Jobbik Európai Parlamenti képviselőjeként és az EP Szabadságjogi, Igazságügyi és Rendészeti Bizottságának tagjaként tegyek néhány megjegyzést az Új Magyar Gárdával szemben tervezett lépéseikkel s az azt kísérő kormánypárti üdvrivalgással kapcsolatban.
Szeretném emlékeztetni arra, hogy miért is született meg 2006. őszen a Magyar Gárda ötlete. Nos, két olyan esemény miatt, amelyek a magyar rendőri vezetés gyalázatos bűncselekményei voltak, s amelyek kapcsán világossá vált, hogy a magyar rendőrség a diktatórikus kormány kiszolgálója, Hazánk gyarmatosításának aktív elősegítője lett.
Az első eseménysor a 2006. őszi rendőri brutalitás-sorozat volt, amellyel elkezdődött az az emberi jogi krízishelyzet, amely mind a mai napig tart. Ekkor alakult ki az a feje tetejére állított állapot, amikor a szemkilövetők merészelték szélsőségesnek nevezni azokat, akik a XXI. század Európai Uniójában utcai tömeggyűléseken részt venni merészeltek. Ezen abszurd tragikomédia egyik új eleme, hogy a szemkilövető kormány minisztere, Göncz Kinga az Európai Parlament Szabadságjogi Bizottságának alelnöke lett. (Most indítok egy nemzetközi kampányt azért, hogy ez a gyalázatos helyzet megszűnjön, a magyarországi emberi jogi helyzet világossá váljon, s az emberi jogokat lábbal tipró politikus e posztjáról lemondjon illetve eltávolításra kerüljön. Ezúton is kérek minden jóérzésű magyart és külföldit, hogy írásban tiltakozzon az Európai Parlament elnökénél amiatt, hogy kecskére bízzák a káposztát, szemkilövetőre az emberi jogok védelmét.) Nos, a 2006. őszi vérengzések után voltak néhányan, akik azt mondták: Eddig és ne tovább! Ők úgy gondolták, hogy jogunk van megvédeni magunkat a szemkilövésektől, a nyílt utcán összeveréstől, a börtönbeli kínzásoktól…S ennek egyik lehetőségét látták a Magyar Gárdában. Én magam is megtapasztaltam, hogy az emberi jogainkat semmibe vevő, egyebek mellett engem is –képviselőjelöltként – megtámadó rendőrséggel szemben hatékony védelmet jelentett a Gárda. Ezúton is hálásan köszönöm Nekik, hogy több ízben megvédtek az Ön parancsnoksága alatt álló jogsértő garázdáktól („rendőröktől”).
A másik esemény – szinte ugyanekkor – Szögi Lajos tanár úr brutális meggyilkolása volt. Mint emlékezetes, az emberi mivoltából kivetkőzött ötvenfős horda két gyermeke szeme láttára verte agyon az autójából kirángatott áldozatát. Az önök rendőrsége ekkorra már olyan mértékben csak a kormányellenes tüntetők megrendszabályozásával, bántalmazásával és a hibbant kormányfő állandó védelmével volt elfoglalva, hogy a véres tragédiát nem hogy megelőzni, de kinyomozni sem tudták. Mivel valószínűleg az egész rendőri állomány tömegoszlatási (polgár-verési) gyakorlaton vett részt, nem tudtak kellő létszámú és felkészültségű rendőrt küldeni a helyszín biztosítására, a nyomok rögzítésére, az elkövetők elfogására. Ez az eset is jelezte, hogy a rendőrségen a szakmai jellegű tevékenység gyakorlatilag megszűnt, a feladatkör az országot fosztogató gyarmatosító csoport politikai jellegű kiszolgálására redukálódott. Ily módon a vademberek túlnyomó többsége megúszhatta a felelősségrevonást. S lássanak csodát, ez sem tetszett néhány magyar embernek. Azt mondták, tűrhetetlen, hogy a rendőrség teljességgel elhanyagolja bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatait, s magára hagyja az erőszaknak, a lopásoknak, az egyre terjedő bűnözésnek kitett embereket, főként faluhelyen. (Mára már világossá vált ennek oka is: a jogfosztott és védtelen vidéki emberek a tervek szerint nyilván el fognak menekülni otthonaikból, hátrahagyják földjeiket, amelyek a megszállók zsákmányává válhatnak. Mi más lehet annak hátterében, hogy a hatalom nem engedi a rendőrséget rendőri munkát végezni, azaz a bűnt megelőzni és üldözni, a lakosságot a bűncselekményektől megvédeni?) Ez volt a Magyar Gárda megalapításának másik oka. A Gárda megálmodói azt szerették volna, hogy a vidéki magyar emberek teljes kiszolgáltatottsága és állandó megfélemlítettsége megszűnjön. Azt szerették volna, hogy mi magyarok a megszállókkal, a helytartókkal szemben erőt tudjunk mutatni. A cigányságot és a zsidóságot a saját meggazdagodásához és hatalmi tébolyához eszközként felhasználó szűk elit elérte, hogy a Magyar Gárda Egyesületet feloszlassák. Ezek után 2009. júliusában a magyaroknak a tömeges bűnözéssel és a diktatórikus rendőrséggel szembeni védelme érdekében megalakult egy új mozgalom, az Új Magyar Gárda. A hatalmat láthatóan nem érdekli az az „apró” tényező, hogy ez a mozgalom egy újonnan létrejött szövetség, amely tevékenysége köztudomásúlag nem kötődik a feloszlatott Magyar Gárda Egyesülethez, hiszen az utóbbi már nem is működik. Tudom, Főkapitány úr, hogy az ilyen „szőrszálhasogató jogászkodás” – mint általában a jogállamiság – nem nagyon van ínyére a magyar rendőrségnek és a szervezetet irányító politikai illetve „értelmiségi” erőknek, így ezt a kérdést nem is erőltetem. Csupán bizakodni tudok abban, hogy a magyar rendőrséget, a magyar médiát, a magyar gazdaságot a kezében tartó, s a magyar embereket terrorizáló elit napjai meg vannak számlálva. Bízom benne és hiszem, hogy a magunkfajta magyar emberek visszakapják Hazájukat, s csak rossz emlék marad az az idő, amikor éveken át lábbal taposhatták emberi méltóságunkat és emberi jogainkat, amikor szabadon lőhettek ránk, verhettek és könnygázozhattak (20-30 cm-ről), bebörtönözhettek és kínozhattak. Főkapitány Úr, jómagam és az engem listavezetőként Európai Parlamenti képviselőnek jelölő Jobbik Magyarországért Mozgalom mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország a jelenlegi diktatúra helyett demokratikus jogállam legyen, ahol az emberi jogokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartják.
A gonosz erőknek nem sikerülhet Palesztinát csinálni a Hazánkból. Tájékoztatom Önt, valamint a magyar és a nemzetközi közvéleményt: az lehet, hogy a nyakunkon ülő helytartók feloszlattatják az önvédelmünkre létrejött Magyar Gárdát és ellehetetlenítik az Új Magyar Gárdát is. De azt nem fogják tudni megakadályozni, hogy ha a szükség úgy hozza, alkalmas időben a magunkfajta magyar emberek kapával és kaszával kergessék el megszállóinkat és helytartóikat a tőlünk ellopott földekről, a mi nemzeti vagyonunkból, a Mi Hazánkból.
Ebben a nemes önvédelmi küldetésben tudom, számíthatunk arra sok-sok nemzeti érzelmű magyar rendőrre, akiket önök három éve folyamatosan a hivatásuk és a magyarságuk megtagadására kényszerítenek. Hosszú idő után ez lehet majd az első alkalom, Főkapitány Úr, amikor ön büszke lehet az (egykori) alárendeltjeire. Mégegyszer összefoglalva: Sok mindenben mesterkedhetnek, elérhetnek látszatsikereket, de nem fognak belőlünk palesztinokat csinálni! Nem és nem, Kedves Főkapitány úr!
Amennyiben más politikai ellenfeleikhez hasonlóan engem is koncepciós büntetőeljárás indításával kívánnának megfélemlíteni, tájékoztatom önt, hogy mentelmi jogom miatt ehhez az Európai Parlament összehívása szükséges. Remélem, hogy ezt nem gumilövedékek, vízágyúk és gumibotok segítségével próbálják megtenni.
Üdvözlettel:
Dr. Morvai Krsztina EP képviselő
U.I.: Szíves közbenjárását kérem ahhoz, hogy telefon-lehallgatásaimat korszerűbb eszközzel oldják meg. Egykori ENSZ-beli és mostani Európai Uniós külföldi munkatársaimmal, képviselőtársaimmal telefonálva sokat szégyenkezek az elmaradott, versenyképtelennek tűnő magyar technika miatt, amikor az erős visszhangozásból, a vonal rendszeres megbontásából mindenki azt a következtetést vonja le, hogy „mi magyarok” még egy jó kis lehallgatásra is képtelenek vagyunk. Virág elvtárs a Tanú filmből forog a sírjában!
barikád.hu
