Nincs még kormányprogram?2010. május 18. 18:37 Valószínűleg még mindig folyik a vita a Fideszen belül az új kormány gazdaságpolitikai programjáról, amelyről változatlanul keveset lehet tudni - írták magyarországi látogatásukról kiadott keddi elemzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.  A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői, akik nemrég tettek tájékozódó látogatást több közép-európai EU-tagállamban, magyarországi tapasztalataikról a Londonban kiadott helyzetértékelésben azt írták: Magyarországot az utóbbi időkig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) költségvetési konszolidációs programjainak "mintagyerekeként" tartották számon.Azonban "nagyon kevés az útmutató" a majdani új kormány részéről, amelynek tervei "a nemzetközi szervezetek számára ugyanolyan kevéssé láthatók, mint a piaci megfigyelők számára".A UBS elemzői által idézett "helybéliek" szerint a Fidesznek - tekintettel a szocialistákkal szembeni jelentős szavazatelőnyére - a kormányra kerülés előtt nem kellett részletesen kifejtenie gazdasági prioritásait, és a gazdaságpolitikai programról "valószínűleg még mindig folyik a vita a párton belül". A ház szakértői szerint "egyértelműnek tűnik", hogy az idei államháztartási hiánycélt felfelé módosítják, és a fő figyelem most már a 2011-es költségvetésre összpontosul. "A legtöbb megfigyelő" szerint azonban valószínűtlen, hogy az EU-bizottság túl sok költségvetési lazaságot eltűrjön, ezért az új kormány költségvetési mozgástere "meglehetősen korlátozott" lesz - áll a budapesti tájékozódó látogatásról kiadott londoni UBS-elemzésben. Hasonló véleményeket más nagy londoni házak is megfogalmaztak már korábbi elemzéseikben.
MTI
Nap-szám Hozzászólások
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2010. május 18., kedd
Érdekességek, a Gazdasági rádió honlapjáról...(hozzászólások)
Nyomtatás
Továbbküldés
Hozzászólás
Orbán Éva nyílt levele az új Országgyűléshez
Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak!
Átgondoltan és megfontoltan fordulok Önökhöz, mert az új országgyűlés alakuló ülésén, amit végig követtem, a felemelő pillanatokon kívül komoly aggodalomra okot adó történések is zajlottak.
Önök olyan felemelő feladatot kaptak a sorstól, hogy a választói akaratnak megfelelően hazánk, Magyarország és a magyar nemzet érdekeinek kell érvényt szerezniük itthon és a nemzetközi politikában. Önök elősegítői lehetnek a nemzet anyagi, szellemi és erkölcsi felemelkedésének, újjászületésének. Történelmi a helyzet és történelmi a feladat is, amihez fel kell nőni. Kívánom, hogy legyen elég hitük, akaratuk, erejük és bátorságuk, hogy méltóvá tudjanak válni, ehhez a páratlanul nehéz, és a magyarság sorsát eldöntő feladathoz.
Felemelő pillanatok voltak, amikor a történelmi zászlókkal bevonultak az Önök eskütételéhez, és a választói akarat érvényesítésére felesküdtek, amikor a Himnusz, a Szózat hangjai felcsendülnek. Bár a történelmi Árpád-házi zászlót a szervezők most is mellőzték, de az is lehetséges, hogy csak ismereteik hiányosak. Rákóczi fejedelmünk hét piros- ezüst/fehér sávos feliratosa nem azonos az Árpád-ház sávozott zászlójával. Öröm volt azt hallani, hogy dr. Sólyom László köztársasági elnök úr az oktatás ügyét az első feladatként említette.
Reményt fakasztott, hogy a leendő miniszterelnök, Orbán Viktor úr a vállalt feladat, a választóinak tett ígéret mielőbbi betartására tett ismételten ígéretet, a forradalmi akarat végrehajtására. Egyértelmű, hogy Orbán Viktorra, életének legnagyobb feladata és próbatétele vár. Jó volt hallani végre azt is, hogy a gyermeket váró édesanya áldott, hogy Vörösmarty híres sorai az új házelnök részéről hitvallássá váltak.
Vízválasztó lett ez az alakuló ülés több okból is. Nemzeti összefogás eredményeként sikerült a hatalomtól megfosztani az országot tönkre tevő, szakadék szélére sodró, a nemzeti vagyont elherdáló, saját zsebét tömő politikai pártot a kormányzástól. Hosszú évtizedek után volt 47 olyan elkötelezett képviselője az új parlamentnek, akik a Szent Koronára, a Történelmi Magyar Alkotmány szellemiségére mertek esküt tenni. S hosszú évtizedek után a Parlamentben ismét felcsendült a Kárpát-medencei magyar összetartozást jelentő Székely himnusz.
E felemelő események után szólnék az aggodalomra okot adókról: Az igaztalanságról, a kirekesztésről, a gyűlöletkeltésről, a részrehajlásról, a viselkedni nem tudásról.
A kirekesztésről:
Nincs első és másodrendű magyar állampolgár, és őket képviselő parlamenti mandátummal rendelkező képviselő sem. E különbségtevés mégis megnyilvánult több parlamentbe jutott párt részéről, a 17 százalékot elért, több mint 850 ezer választópolgár akaratából bejutott radikális párttal, a Jobbikkal szemben. Ez ellentmond az alkotmányosságnak, a demokráciának. Ez diszkrimináció, és a választói akarat tudatos megsértése. A választási kampánynak vége. A munka következnék. Megdöbbentő, hogy a győztes párt igényének megfelelően a szokásjogtól eltérve csak azért nem olvashatja fel a legfiatalabb képviselő az esküszöveget, mert jobbikos. Őt nem azonos jogok illetik meg, mint a többi képviselőt?
Komolyan elgondolkodtató, hogy a vereséget feldolgozni nem tudó szocialisták óvodás-szerű viselkedését miként próbálja megoldani a házelnök, dr. Schmitt Pál úr. Miután az MSZP-sek felajánlották a Nemzetbiztonsági Bizottságot a Jobbiknak, szóban megegyeztek, majd azt aláírás előtt visszavonták.
Lehet, hogy a házelnök döntése szokásjog szerint korrekt, de a döntése jelentésével gond van. Amit Önök, képviselők is megszavaztak, az azt jelenti, hogy a parlamentben a megállapodás, az adott szó nem ér semmit, bármikor felrúgható. Közbeszédben ezt úgy mondják: Egy kalap... (tudják, azt) se ér. Arról a bölcs szállóigéről már nem is beszélve kecskére káposztát, korruptra titkokat nem bíznak.
A gyűlöletkeltésről:
Megdöbbentő, hogy a köztársasági elnöktől a liberális szocialista, leköszönő miniszterelnökig, a maradék szocialistákig gyűlölet áradt a magyar nemzeti érdekekért radikálisan kiálló és felvállaló új képviselő csoport felé, miközben "zöldeknek" és az európai értékrendnek megfelelőnek minősíti a köztársasági elnök úr, a drogliberalizáció, a másságot dicsőítő, az idegenek betelepítése mellett kiálló, arról már TV-ben nyilatkozó liberális LMP-t. Félre értés elkerülése végett, nem vonom kétségbe, hogy ők is választói akaratot képviselnek. De kifogásolom a részrehajlást.
A köztársasági elnök úr határozottan szót emelt a gyűlöletkeltés ellen, mondandóját a Jobbikosoknak címezve, és nem vette észre, hogy közben a gyűlöletkeltők hálójába került.
Különös történése az ülésnek Vona Gábor fekete mellényben tett eskütétele, melyen a szíve fölött Imre és II. András királyaink Árpád-házi, sávozott, 9 oroszlánnal ékesített címerpajzsa – az emelvény mögött, a jobb oldalon az alsóházi teremnek is ékessége – a mellény hátán a bátorságot jelentő hímzett oroszlán képe látható. E két jelkép van a gárdisták mellényén is. A vélemények megoszlanak. Vannak, akik szerint, amit tett, szavát tartó, bátor, bár nem diplomatikus cselekedet, vannak, akik szerint ez provokáció. A Panem et Circensis-ből, a mellény és a jelképek kapcsán, jó ideje a cirkusz van aktuális figyelem elterelés végett műsoron.
A két történelmi jelképnek úgy tűnik, olyan hatása van ma is nemzeti identitással nem rendelkezőkre, hogy gyűlölködve, becsmérelve tombolnak, ha meglátják, és korlátozni kívánnak a nekik nem tetszővel kapcsolatosan alapvető állampolgári jogokat. Ebben a témában az igazságügyi miniszter már tett feljelentést, amit az ügyészség a közelmúltban már egyszer elutasított. Meglátásom szerint dr. Sólyom László köztársasági elnök úr minősítése sajnálatosan elsietett, mert erről ítéletet csak a bíróság hozhat. Azt pedig, hogy képviselői hamis esküt ki vagy kik tettek, azt, az idő a cselekedetek mérésén dönti el. Tény, hogy véleményével egyidejűleg többszázezer magyar állampolgárt is sikerült megbántania.
Engedjenek meg egy kérdést!
Nem kellene elgondolkodni azon, hogy kiket és miért zavarnak történelmi magyar nemzeti jelképeink? Az idegen felségjelek, melyek egyes szocialista képviselők zakóján láthatóak voltak, azok nem? Kérem, tegyék egymás mellé e két jelképet használó, megszüntetett Magyar Gárda minden tevékenységét a kiszolgáltatott vidéki lakosság megsegítésétől a gátépítésekig, és a 2006-os rendőrattakot! A kialakult elviselhetetlen közállapotokat! Legyen Önökben civil kurázsi! Kérem, legyen tapasztalatokon nyugvó önálló véleményük is!
Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak!
Miként értékelik, Bajnai Gordon beszámolóját? Akinek köztudott a múltja, aki részese lett az ország szakadék szélére kerülésének? Ez az ember prédikál ünnepi illemtanról? Miért él a Fidesz–KDNP barátságosabb gesztusokkal az országot tönkre tevő hatalomból kiesett párt képviselői felé, miközben hozzájuk hasonlóan a most bejutott radikálisokra össztüzet zúdítanak, és intézményesítik a kirekesztést?
Ez lenne az annyira várt demokrácia, a forradalmi változás?
Egyben engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra az elfogadhatatlan, sértő magatartásra, amit a szocialista frakció többsége a Székely himnusz elhangzása alatt tanúsított azzal, hogy elhagyták a termet, azzal, hogy viselkedni nem tudás révén pakolásztak, izegtek-mozogtak, beszélgettek. A viselkedni tudás is lehetne házbizottsági téma.
Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak!
Önökön múlik, miként alakul a parlamenti munka révén Magyarország sorsa. A választásokat megnyerő, nemzeti összefogás jelmondata, az Itt az idő a Nemzeti dalból vett idézet. Valóban idő van, sőt már késésben is vagyunk. Magam is innen hívok segítségül szavakat, az elköszönéshez. Nyilván Önök is emlékeznek Petőfi híres költeményében a „haza becsülete” gondolatkör kifejtésére is.
„Sehonnai bitang ember”-nek érezném magam, ha mindezt, a haza érdekében, nem tettem volna szóvá Önöknek a jobbítás szándékával, akiknek mostantól kezében hazánk és mindannyiunk sorsa.
Budapest, 2010. május 15.
A tevékeny hazaszeretet, a nemzeti összefogás érdekében:
Orbán Éva
közíró
barikad.hu
Átgondoltan és megfontoltan fordulok Önökhöz, mert az új országgyűlés alakuló ülésén, amit végig követtem, a felemelő pillanatokon kívül komoly aggodalomra okot adó történések is zajlottak.
Önök olyan felemelő feladatot kaptak a sorstól, hogy a választói akaratnak megfelelően hazánk, Magyarország és a magyar nemzet érdekeinek kell érvényt szerezniük itthon és a nemzetközi politikában. Önök elősegítői lehetnek a nemzet anyagi, szellemi és erkölcsi felemelkedésének, újjászületésének. Történelmi a helyzet és történelmi a feladat is, amihez fel kell nőni. Kívánom, hogy legyen elég hitük, akaratuk, erejük és bátorságuk, hogy méltóvá tudjanak válni, ehhez a páratlanul nehéz, és a magyarság sorsát eldöntő feladathoz.
Felemelő pillanatok voltak, amikor a történelmi zászlókkal bevonultak az Önök eskütételéhez, és a választói akarat érvényesítésére felesküdtek, amikor a Himnusz, a Szózat hangjai felcsendülnek. Bár a történelmi Árpád-házi zászlót a szervezők most is mellőzték, de az is lehetséges, hogy csak ismereteik hiányosak. Rákóczi fejedelmünk hét piros- ezüst/fehér sávos feliratosa nem azonos az Árpád-ház sávozott zászlójával. Öröm volt azt hallani, hogy dr. Sólyom László köztársasági elnök úr az oktatás ügyét az első feladatként említette.Reményt fakasztott, hogy a leendő miniszterelnök, Orbán Viktor úr a vállalt feladat, a választóinak tett ígéret mielőbbi betartására tett ismételten ígéretet, a forradalmi akarat végrehajtására. Egyértelmű, hogy Orbán Viktorra, életének legnagyobb feladata és próbatétele vár. Jó volt hallani végre azt is, hogy a gyermeket váró édesanya áldott, hogy Vörösmarty híres sorai az új házelnök részéről hitvallássá váltak.
Vízválasztó lett ez az alakuló ülés több okból is. Nemzeti összefogás eredményeként sikerült a hatalomtól megfosztani az országot tönkre tevő, szakadék szélére sodró, a nemzeti vagyont elherdáló, saját zsebét tömő politikai pártot a kormányzástól. Hosszú évtizedek után volt 47 olyan elkötelezett képviselője az új parlamentnek, akik a Szent Koronára, a Történelmi Magyar Alkotmány szellemiségére mertek esküt tenni. S hosszú évtizedek után a Parlamentben ismét felcsendült a Kárpát-medencei magyar összetartozást jelentő Székely himnusz.
E felemelő események után szólnék az aggodalomra okot adókról: Az igaztalanságról, a kirekesztésről, a gyűlöletkeltésről, a részrehajlásról, a viselkedni nem tudásról.
A kirekesztésről:
Nincs első és másodrendű magyar állampolgár, és őket képviselő parlamenti mandátummal rendelkező képviselő sem. E különbségtevés mégis megnyilvánult több parlamentbe jutott párt részéről, a 17 százalékot elért, több mint 850 ezer választópolgár akaratából bejutott radikális párttal, a Jobbikkal szemben. Ez ellentmond az alkotmányosságnak, a demokráciának. Ez diszkrimináció, és a választói akarat tudatos megsértése. A választási kampánynak vége. A munka következnék. Megdöbbentő, hogy a győztes párt igényének megfelelően a szokásjogtól eltérve csak azért nem olvashatja fel a legfiatalabb képviselő az esküszöveget, mert jobbikos. Őt nem azonos jogok illetik meg, mint a többi képviselőt?
Komolyan elgondolkodtató, hogy a vereséget feldolgozni nem tudó szocialisták óvodás-szerű viselkedését miként próbálja megoldani a házelnök, dr. Schmitt Pál úr. Miután az MSZP-sek felajánlották a Nemzetbiztonsági Bizottságot a Jobbiknak, szóban megegyeztek, majd azt aláírás előtt visszavonták.
Lehet, hogy a házelnök döntése szokásjog szerint korrekt, de a döntése jelentésével gond van. Amit Önök, képviselők is megszavaztak, az azt jelenti, hogy a parlamentben a megállapodás, az adott szó nem ér semmit, bármikor felrúgható. Közbeszédben ezt úgy mondják: Egy kalap... (tudják, azt) se ér. Arról a bölcs szállóigéről már nem is beszélve kecskére káposztát, korruptra titkokat nem bíznak.
A gyűlöletkeltésről:
Megdöbbentő, hogy a köztársasági elnöktől a liberális szocialista, leköszönő miniszterelnökig, a maradék szocialistákig gyűlölet áradt a magyar nemzeti érdekekért radikálisan kiálló és felvállaló új képviselő csoport felé, miközben "zöldeknek" és az európai értékrendnek megfelelőnek minősíti a köztársasági elnök úr, a drogliberalizáció, a másságot dicsőítő, az idegenek betelepítése mellett kiálló, arról már TV-ben nyilatkozó liberális LMP-t. Félre értés elkerülése végett, nem vonom kétségbe, hogy ők is választói akaratot képviselnek. De kifogásolom a részrehajlást.
A köztársasági elnök úr határozottan szót emelt a gyűlöletkeltés ellen, mondandóját a Jobbikosoknak címezve, és nem vette észre, hogy közben a gyűlöletkeltők hálójába került.
Különös történése az ülésnek Vona Gábor fekete mellényben tett eskütétele, melyen a szíve fölött Imre és II. András királyaink Árpád-házi, sávozott, 9 oroszlánnal ékesített címerpajzsa – az emelvény mögött, a jobb oldalon az alsóházi teremnek is ékessége – a mellény hátán a bátorságot jelentő hímzett oroszlán képe látható. E két jelkép van a gárdisták mellényén is. A vélemények megoszlanak. Vannak, akik szerint, amit tett, szavát tartó, bátor, bár nem diplomatikus cselekedet, vannak, akik szerint ez provokáció. A Panem et Circensis-ből, a mellény és a jelképek kapcsán, jó ideje a cirkusz van aktuális figyelem elterelés végett műsoron.
A két történelmi jelképnek úgy tűnik, olyan hatása van ma is nemzeti identitással nem rendelkezőkre, hogy gyűlölködve, becsmérelve tombolnak, ha meglátják, és korlátozni kívánnak a nekik nem tetszővel kapcsolatosan alapvető állampolgári jogokat. Ebben a témában az igazságügyi miniszter már tett feljelentést, amit az ügyészség a közelmúltban már egyszer elutasított. Meglátásom szerint dr. Sólyom László köztársasági elnök úr minősítése sajnálatosan elsietett, mert erről ítéletet csak a bíróság hozhat. Azt pedig, hogy képviselői hamis esküt ki vagy kik tettek, azt, az idő a cselekedetek mérésén dönti el. Tény, hogy véleményével egyidejűleg többszázezer magyar állampolgárt is sikerült megbántania.
Engedjenek meg egy kérdést!
Nem kellene elgondolkodni azon, hogy kiket és miért zavarnak történelmi magyar nemzeti jelképeink? Az idegen felségjelek, melyek egyes szocialista képviselők zakóján láthatóak voltak, azok nem? Kérem, tegyék egymás mellé e két jelképet használó, megszüntetett Magyar Gárda minden tevékenységét a kiszolgáltatott vidéki lakosság megsegítésétől a gátépítésekig, és a 2006-os rendőrattakot! A kialakult elviselhetetlen közállapotokat! Legyen Önökben civil kurázsi! Kérem, legyen tapasztalatokon nyugvó önálló véleményük is!
Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak!
Miként értékelik, Bajnai Gordon beszámolóját? Akinek köztudott a múltja, aki részese lett az ország szakadék szélére kerülésének? Ez az ember prédikál ünnepi illemtanról? Miért él a Fidesz–KDNP barátságosabb gesztusokkal az országot tönkre tevő hatalomból kiesett párt képviselői felé, miközben hozzájuk hasonlóan a most bejutott radikálisokra össztüzet zúdítanak, és intézményesítik a kirekesztést?
Ez lenne az annyira várt demokrácia, a forradalmi változás?
Egyben engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra az elfogadhatatlan, sértő magatartásra, amit a szocialista frakció többsége a Székely himnusz elhangzása alatt tanúsított azzal, hogy elhagyták a termet, azzal, hogy viselkedni nem tudás révén pakolásztak, izegtek-mozogtak, beszélgettek. A viselkedni tudás is lehetne házbizottsági téma.
Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak!
Önökön múlik, miként alakul a parlamenti munka révén Magyarország sorsa. A választásokat megnyerő, nemzeti összefogás jelmondata, az Itt az idő a Nemzeti dalból vett idézet. Valóban idő van, sőt már késésben is vagyunk. Magam is innen hívok segítségül szavakat, az elköszönéshez. Nyilván Önök is emlékeznek Petőfi híres költeményében a „haza becsülete” gondolatkör kifejtésére is.
„Sehonnai bitang ember”-nek érezném magam, ha mindezt, a haza érdekében, nem tettem volna szóvá Önöknek a jobbítás szándékával, akiknek mostantól kezében hazánk és mindannyiunk sorsa.
Budapest, 2010. május 15.
A tevékeny hazaszeretet, a nemzeti összefogás érdekében:
Orbán Éva
közíró
barikad.hu
2010. május 16., vasárnap
Judaista "érzékenység": 77 ezer forintos adóssága miatt árverezték el a 9 milliós házát egy magyarnak
Tisztelt szerkesztő! A közelmúltban végrehajtási eljárás történt velem szemben, melynek végkimenetele az elmúlt napokban teljesedett ki.
Én is, mint számos hitelfelvevő kölcsönt vettem fel lakásom felújítása céljából de közben megváltozott anyagi helyzetem mivoltából nem tudtam törlesztéseim fizetését határidőben teljesíteni, a bank megvonta tőlem, ill. felmondta tartozásomat.
Ezt el is fogadtam mivel nem tudtam hitelem határidőben fizetni, így bele nyugodtam. De a per, ill. a végrehajtási költségekbe nem tudok belenyugodni, mivel aránytalanul magasnak tartom a tartozásom végrehajtási eljárásával számomra felrótt költségeket, melyek meghaladják a tartozásom majdnem a felét! Tömören, egy 9 milliós lakást árvereztek 4.2 millió Ft-ért, amiért még 1.5 millió forint perköltséget, ill. végrehajtási jutalékot kell, hogy fizessek. (A vételár 4.2milló Ft.) Az eredeti követelés, amiért árverezték a lakást az 77.000 Ft volt.
Tisztelt szerkesztő! Amennyiben módjukban áll, kérem közöljék le ezt a hírt, hogy más hozzám hasonló ember tanuljon az én hibámból és ne kerüljön hozzám hasonló helyzetbe!
Üdvözlettel:
Y. Mosonmagyaróvárról
(Kuruc.info)
2010. május 14., péntek
2010. május 12., szerda
Meglepően igaz cikk Bayer Zsoltról
Bayer bosszút forral, avagy amikor a populizmus hatalmi gőggé dermed
Amit Bayer Zsolt csinál, az a nemes, ugyanakkor vagány – mindenféle hatalomnak fügét mutató – közírásnak csak torz karikatúrája. Ha a Fidesz-kormánynak ilyen barátai lesznek a sajtóban, akkor ellenségekre már nincs is szüksége.
Amit Bayer Zsolt nemrég a Magyar Hírlapban „papírra hányt”, annak a hétköznapi, közemberi definíciója: bunkóság. Körülírhatnánk persze, de a lényeg ott van ebben a gyűjtőfogalomban. Olyan dolog ez, ami kocsmaasztali magántársaságban, pár sör, egy-két feles után talán még belefér, legfeljebb helytelenítően csóválja a fejét rá a kultúrember. De nyomtatásba téve ez pont az, aminek látszik: hatalmi arroganciában tocsogó, ordenáré fenyegetőzés. A másik ember utcai huligánstílusban történő, primitív kóstolgatása.
Miről is szól ez a pitiánerségében is gyomorforgató történet? A győztes párt médiaholdudvarának ünnepelt, folyton polémiabotrányokba keveredő sztárpublicistája személyes konfliktusba került Kovács Lajos nagyecsedi polgármesterrel, akiről a hazai átlagolvasó idáig valószínűleg azt sem tudta, hogy kicsoda. Állítólag azért, mivel a helyi politikus a háta mögött megjegyzést tett rá, azt mondva egy Bayer részvételével folyó összejövetelre a helybelieknek: „Nem tesz nekik jót, ha olyan buliban vannak, ahol jelen van a Bayer Zsolt is”. Ez – már ha tényleg így volt – önmagában semmiképp nem indokol ilyen vehemens kirohanást.
Bayer megosztó személyiség, akinek számos írása a demokratikus közbeszéd normái alapján szalonképtelennek, szélsőségesnek minősül. E sorok írója a véleményszabadság híveként úgy gondolja: a nyilvánosságban extrém, botrányos, fundamentalista, militáns szövegeknek is helyük van. Amíg kijelentéseivel nem hív fel bűncselekményre, mindenki olyan trágár vagy épp gyalázkodó módon fejezi ki magát, ahogy neki jólesik. Ugyanakkor ezzel nyilván – főként, ha túlmegy egy határon – önmagát is stiláris és morális gettóba zárja. Illetve etikailag továbbiakban nemigen kifogásolhatja, ha ellene is olyan szóhasználattal, nyelvi módszerekkel lépnek fel riválisai, amilyeneket ő használ másokkal szemben. Illetve nem panaszkodhat, ha sokan elhatárolódást javasolnak tőle. Aki karikás ostorral csapkod ész nélkül, az ne legyen érzékeny, ha az ostor egyszer csak rajta és hívein csattan.
Szót ejtve a konkrét ügyről: életszerűtlen, hogy egy kistelepülési polgármester – akinek községe, önkormányzata rendkívüli módon függ a költségvetési támogatásoktól – bármivel képes legyen hathatósan veszélyeztetni, fenyegetni a momentán kétharmadot szerző győztes párt embereit. Ugyan mivel árthatna egy talpas falusi polgármester a miniszterelnökkel régi „pártbajtársi” viszonyban lévő Bayernek és/vagy a helyi Fidesz-politikusoknak, aktivistáknak? Miféle démoni veszedelem lehet az, amellyel olyan mondatokkal kell hadakozni, miszerint „S te már most, a legelején jó, ha tudod, mostantól fogva a legszemélyesebb magánügyem, hogy veled leszámoljak. Ezt a kis cikket vedd selyemzsinórnak. Mert az.” Ez a horthysta főispánok, rákosista párttitkárok, kádári funkcionáriusok hangja. A hatalomra régóta szomjazó, attól megittasodó, bosszúért lihegő, revánsra vágyó kurzuslovagoké. Akik az általuk szolgált párt és kormány hivatalos ellenségeire való acsarkodás szüneteiben mindig találnak időt rá, hogy vélt vagy valós magánsérelmeikért is törlesszenek. Fenyegetve, gyűlölet vagy egzisztenciális terror szenvedő alanyává téve olyanokat, akik hitük szerint ártottak nekik.
A cikk pedig folytatódik: „Ha meghúzod magad, ha kussolsz, ha csöndben végzed a dolgod, ellavírozhattál volna akármeddig. De te azt hitted, minden úgy lesz, ahogy eddig volt. Azt hitted, majd megint te, ti, a tifélétek fognak fenyegetőzni, s ti fogjátok megmondani, mi hogyan lesz…S mondom neked, még egyszer, hogy megértsd: immáron személyes ügyem, hogy te ne legyél köztünk. Ez a mi kis magánügyünk, Kovács Lajos.” Mi az üzenete a fenti, leginkább harmadosztályú gengszterfilmekbe illő, röhejesen öntelt ultimátumnak? Valami olyasmi, hogy mostantól mi vagyunk hatalmon, mi döntjük el, kinek hol a helye, s jó, ha mindenki tudja: innentől négy évig – de szerintünk remélhetőleg immár örökké – a mi pártunk székházában lakik az Úristen. Aki nekünk beszól, vagy csak ferde szemmel néz ránk, az csúnyán ráfázik. Ha nem hajlik a hátad, öcsém, majd rácsapunk egy nagyot. Minden pártban vannak a szezonális konjunktúra hullámhegyeit meglovagoló gátlástalan karrieristák, aljaemberek. Akik a győzelem ízétől a maradék erkölcsi korlátaikat is ledöntve, felfuvalkodott, pöffeszkedő kis cézárként ámokfutásba kezdenek szűkebb hazájukban, munkahelyükön, lakókörnyezetükben. Bűnbakokon leverve komplexusaikat, kiélve rajtuk egzisztenciális szadizmusukat.
Az ilyen – kormányváltásra időzített – befenyítés felhívás és biztatás a leírt embertípushoz. Hogy nyugodtan töltse ki dühét azokon, akiket önnön kudarcaiért, szorongásáért felelőssé tesz. Kétes alakok válnak így szakmai, morális és politikai önbíráskodás negatív hőseivé, pogromlovagjaivá. Nem az igazán lehangoló, hogy Bayer Zsolt úgy gondolkodik, ahogy. Hanem az, hogy eme hangvétel, mentalitás, konfliktuskezelési mód a jobbos törzsbázis és olvasótábor jelentős részét nem zavarja. Még akik nem osztják a felfogását, azok sem szólnak rá erélyesen, hogy ezt talán mégse kéne. „A mi kutyánk kölyke” – bocsátja meg elnézően az ilyen kilengéseket a szekértáboros elfogultság. Pedig ez nem csupán a morál, de a belpolitikai haszonelv szempontjából is öngyilkos taktika.
Ama nyers populizmus, amely hatalomra törve még úgy-ahogy, fintorogva eltűrhető, kormányra jutván hatalmi gőggé dermed. Érdemes volna a magát polgári és nemzeti jelzővel tituláló napilapnak elgondolkodni, mit akar szolgálni. Megreked a jobboldal belterjes keményvonalának frusztráción, indulatokon, sérelem-és panaszkultúrán, ellenségkép-gyártáson alapuló világlátásánál vagy, a mérsékelt olvasók által igényelt terméket állít elő. Ez a jelenlegi hangnem ugyanis legfeljebb egy banánköztársaságban minősülne polgárinak.
Papp László Tamás-hvg.hu
barikad.hu
2010. május 11., kedd
2010. május 9., vasárnap
Csak egy vélemény.....
Hol is tartunk most? - egy 2009-ben írt levél (megjelent ma a Nemzeti Hírhálón): Orbán elhallgatja az ország népe elöl a keserű valóságot! + nyílt levél Orbán Viktornak 2009.08.07. 17:07 Kenessey Csaba, Thalwil, Svájc 2009. július 21. kedd, 16:08 EGY VÉLEMÉNY.... Orbán elhallgatja az ország népe elöl a keserű valóságot! A magyar nemzeti EP képviselet növelésével a saját hatalmát gyarapíthatja csak, de esze ágában sincs felhívni a figyelmet a Lisszaboni szerződés árnyoldalaira! Ő eldöntötte, hogy a néppárt alelnökeként, egy erős nemzeti EP képviselettel, akár a néppárt elnöke is lehet, előkelő helyet szerezve a Bilderberg rangsorában! A Lisszaboni szerződés miben hagy intézkedési lehetőséget egy, a végletekig eladósított, kifosztott, nagyrészt idegenek tulajdonában lévő országban működő kormánynak? Orbán ezt 2002-ben is látta előre, ezért nem akart szavazat újraszámlálást (csak a naív Budaházy), ezért nem óvta meg az MSZP csalással, félrevezetéssel megnyert választását 2006-ban, és ezért nem akart kormányt buktatni, amikor legalább fejenkénti 200 év börtönre elegendő bizonyíték áll rendelkezésre neki és Demeteréknek! Orbán nem kivár, hanem csitít, tompítja az események élét! Orbán azután fog kormányt alakítani, amikor októberben az utolsó ellenálló ország is aláírja a halálos ítéletét, a Lisszaboni szerződést! A politikai vezetés által kirobbantott polgárháború jó indok lesz az előretörő nemzeti oldal egyesített EU haderővel történő letaposására! Így lehet 2/3-os többsége! Erre kapott ígéretet Martonyi Athénban, és ezért merte Orbán Ficot is kiröhögni (pedig Fico már az oroszok felé kacsintgat)! Orbán tudja jól, hogy egy egyesített Európában a szlovák EP képviseletet saját képviselőcsoportjával és a néppárt támogatásával lenyomhatja, mint a bélyeget! Orbán kivár! Kivárja, hogy egész Európát fordíthassa nemzete ellen! Közben már előre sopánkodik, hogy újabb IMF hitelt kell majd felvenni! Miért nem hívja elővásárlási jognak a 2011-es földmoratórium megszűnéséhez, az utolsó nemzeti kincseink elkótyavetyéléséhez? Az új világrend megnevezés időnként kicsúszik Orbán száján (a Bilderberg világkormány elképzeléseit előrevetítve), de kíváncsi leszek az átvert FIDESZ fanok, és szimpatizánsok arcára, amikor a Lisszaboni szerződés aláírása után Izrael megtámadja Iránt, majd egy, vagy több 9/11 mintájú iszlám fanatikus által elkövetett (ál)terrorcselekmény miatt az egyesült EU haderő is belép az Irán elleni háborúba (mert a közös NATO-izraeli hadgyakorlatok lólába már most is kilóg)! A német sajtó, és a BND már eldöntötte, hogyha Magyarországon balhé lesz, majd megregulázzák a renitens magyart! Orbán lesz az, aki rendet teremt, és tálcán kínálja fel népét és az országot az EU kemény magjának, valamint a háború elől menekülő izraelieknek! Sajnos az EU háborúba léptetése ugyanúgy eltervezett folyamat, mint az ország szétrombolása, beolvasztása! Megkezdődött a felkészülés az ország lakossága ellen. A média nagy valószínűséggel úgy fogja beállítani az előálló polgárháborús helyzetet, mintha váratlanul robbant volna ki, de ha nem tévedek, már azt is kitervelték, kik, hogyan, és mikor fogják kirobbantani! A forgatókönyv már régen elkészülhetett, és az is, hogy erre hogyan kell reagálni a sajtóban, televíziókban, rádiókban. Az is, hogy milyen tömegbefolyásoló eszközöket kell alkalmazni a jogszerűség látszatának fenntartása érdekében! A hálátlan feladat elvégzésével Orbánt bízhatták meg Bilderbergék (aminek a datálható időpontja az ötpárti zsidó menekültek befogadásáról szóló nyilatkozat kiadása lehet 2007-ben, de ekkortól kezdett erősebb lenni a FIDESZ, és ekkor kezdtek a bíróságok is jobban nyomozgatni). Ennek eredményeként az MSZP egyre jobban ellehetetlenítette magát, hogy a FIDESZ teret nyerhessen (kisebb és jelentéktelenebb halaiból is beáldozott a látszat kedvéért, bár a főgonosz sértetlen, igaz családja már Németországban várja apucit, a nagyit, és a pereputty még Mo.-on tartózkodó többi részét)!GYF, miután elvégezte dolgát, hirtelen önként lemondott! Ezt tették azért, mert Orbán sokkal nagyobb támogatottságával könnyebb elhitetni, hogy demokratikus lépésről van szó (ne feledkezzünk meg arról, hogy a demokrácia köntösébe bújtatott Európa gyanútlan lakossága még nem tűrné el az ilyen mérvű jogtiprást)! Az ádáz politikai küzdelemnek, a megrendezett műbalhénak az MSZP-SZDSZ és a FIDESZ között azért van jelentősége, mert az MSZP-SZDSZ szavazókat a FIDESZ oldalán szerették volna landoltatni, ami részben sikerült is. Az EP választások vasárnap estéjén Orbán savanyú ábrázata azt jelezte, tudja mennyire megnehezíti a dolgát a három Jobbikos EP képviselő, akik nem fogják sem a trónját építgetni az EP-ben, sem a szájukat befogni, mint ahogy tették ezt a korábbi hangjasincs csak bólogat EP képviselőink. Most kell igazán figyelni a Jobbiknak, mert Rózsa Flores Eduárdo féle meggyilkolt, beszélni már nem tudó terroristák nálunk is gyorsan akadhatnak bűnbaknak! Az álgárdisták, és a Magyarok Nyilai (ilyen hülye nevet csak egy eszement bolsevik találhat ki) mögött húzódó letartóztatások már a közvélemény befolyásolását célozzák meg! A Izrael-Irán háborúval azonban meg kell várniuk a Lisszaboni szerződés aláírását, és megünneplését! Ha logikusan kapcsoljuk össze az eseményeket, a polgárháború kirobbantása is ez időszak utánra tehető, de semmikép nem várhatják meg a választásokat! Nincs értelme! Az EU önmerényletei a Lisszaboni szerződés aláírása után egységes hadiállapotot teremtenek. Ekkor már könnyebb lesz elszállásolni az egyezményben vállalt 500 ezer izraeli menekültet, kimentve a kimentésre érdemesítetteket, majd hagyni Izrael lerombolását egy újabb, valódi 6 milliós holokauszt reményében! A Bilderberg nagy valószínűséggel beáldozza Izrael háborús veszteségként előre elkönyvelt lakosságát! Ha más nem, ez ki fogja kényszeríteni az USA hadbalépését! Az 5,9 milliárdos létszámleépítés kezdetét veheti. Jelen helyzetben minnél több embert tájékoztatni kell a várható eseményekről, vállalva még a későbbi vaklármának minősítést is, mert szándékaik nyílvánosságra kerülése esetén nem valószínű, hogy meg merik valósítani! Kenessey Csaba a Kárpáti Harsona munkatársa
2010. május 7., péntek
Hogy is van ez? - Gondolatok a magyar adórendszerről
Magyarország adóparadicsom? Na persze nem a bérből és fizetésből élő számára, hanem a tőkés, kizsákmányoló osztály húz megint hasznot a magyar adózási szabályokból. Röviden megpróbálom bemutatni ezt egy példával, ami kicsit bevezet minket a tőzsde világába.
Létezik egy fogalom, amelynek a neve adókiegyenlítés. Ennek rövid lényege, hogy a tőzsdei ügyletek eredményét 3 év viszonylatában kell vizsgálni. A három év vizsgálata alapján lehetőség van arra, hogy a korábbi évek tőzsdei nyeresége után befizetett adót, az adott év veszteségét figyelembe véve visszaigényelje az adott illető. Például Gipsz Jakab rohadásig tele van pénzzel és úgy dönt, hogy ez neki nem elég, ezért tőzsdére viszi és fogadásokat köt arra, hogy x részvény y idő múlva mennyit is fog érni (hisz ez a tőzsde lényege). Tételezzük fel, hogy Jakab barátunk 2007-ben 50 millió forintot tolt be részvényekbe. 2007-ben még nem volt válság, így a tőzsdék zöme szárnyalt. Jó szakemberek vezették Jakab ügyleteit, így 2007-ben 8 millió forint nyereségre tett szert. Ez után 1,6 millió forint nyereségadót fizetett be „állam bácsinak”. Megörült a nagy sikernek, így tőzsdei ügyleteit 2008-ban is folytatta. 2008. év végén beütött a „válság”, amit pont a hiteleknek és a tőzsdének köszönhettünk. A válság hatására nem lett akkora nyeresége, mint a 2007-es évben, „csak” 5 milliós nyereséget tudott elérni. A nyeresége után vígan befizette az 1 milliós adót. Két év alatt keresett 13 millát, amiből 2,6 milliót befizetett adóként a „közösbe”. Aztán eljött a 2009-es év, ami a válság, recesszió éve volt és Jakab barátunk a tőzsdén nagyot bukott. Az évet 20 milliós veszteséggel zárta, így adót nem kell fizetnie. És most jön a csavar a dologban, ami a magyar adószabályokban egyedülálló!A magyar adótörvények értelmében a 2009-es veszteség adó vonzatának mértékéig, az előző évek nyeresége alapján befizetett adót visszakérheti. A 20 millás veszteség után 20%-al számolva 4 millió befizetett adóig érvényesítheti az adókiegyenlítést. Vagyis a 2007-ben, illetve 2008-ban befizetett 2,6 milliós adót állambácsi visszafizeti neki! Vagyis a magyar állam finanszírozza a tőzsdei veszteségek egy részét!!! Hogy is van ez? Létezik még ilyen lehetőség valamelyik adótörvényben? Megfinanszírozza az állam másnak is a veszteségét? NEM.
Ha egy cég év végén veszteséget mutat ki, akkor nincs lehetősége arra, hogy a korábbi évek nyeresége után befizetett adót visszakérje. Náluk épp fordítva működik, vagyis, ha nyereséges, akkor a korábbi évek veszteségét veheti figyelembe csökkentő tételként és csak a különbözet után kell adót fizetnie. De továbbmegyek.
Ha egy magányszemélynek, bérből és fizetésből élő kisembernek a válság miatt (amit részben a tőzsdézőknek köszönhetünk) megszűnik a munkahelye és kevesebb jövedelme lesz, mint az előző évben, vagyis veszteséget „termel”, akkor sincs lehetősége az előző évben tőle levont adó visszaigénylésére. Neki az ég világon semmilyen lehetősége sincs arra, hogy érvényesítsen bármit is a kiesés miatt. Illetve elmehet „álláskereső támogatásért”, ami ugyanaz, mint a munkanélküli segély, csak más nevet adtak neki, mert jobban hangzik és pozitívabb kicsengése van a „kereső”-nek, mint a segélynek.
Ismét bebizonyosodik, hogy az adószabályokat nem az átlag embernek írták. A szabályok létrehozásában a kőgazdag, milliárdos vagyonnal rendelkezők kőkemény lobbija van. Ezen kellene változtatni, ezt kellene megszüntetni. Jó dolog a cafetéria adómentessé tétele ismét (erről lehet már hallani), de hozzá kellene nyúlni végre olyan törvényekhez is, amik nem a mi érdekeinket szolgálják.
Kicsit gondolkozzon el azon mindenki, hogy a 2009-es tőzsdei veszteségének finanszírozására kormányunk mekkora összegű adó visszatérítést fog teljesíteni, hisz elég komoly veszteségeket produkált a válság. Számoljunk egy kicsit a fenti példa alapján, hisz ez egyáltalán nem túlzás, ezt könyvelőként állíthatom.
Szóval, ismét felteszem a kérdést. Hogy is van ez???
XY
barikad.hu
2010. május 5., szerda
Pintér a belügyminiszter??? Hát, ti tudjátok...
Megdöbbenve olvastam a Fidesz-kormány frissen kinevezett belügyminiszterének első nyilatkozatát. Hihetetlen és kifejezetten félelmet keltő, hogy a rendőrség irányításáért mostantól felelős miniszter törvényesnek ítéli meg azt a több száz brutális rendőri bántalmazást, a gumilövedékkel fejmagasságban történő lövöldözéseket, szemkilövéseket, egyéb maradandó fogyatékosságot okozó testi sértéseket, amelyeket Budapest utcáin a Gergényi parancsnoksága alatt álló rendőrök követtek el 2006 őszén – írja közleményében Morvai Krisztina. Alább a folytatás.Ezúton tájékoztatom miniszter urat, s az őt kinevező miniszterelnök urat, hogy mára bírósági ítéletek sokasága, továbbá a rendőrség részéről - a károkozás jogellenességének elismerését jelentő - peren kívüli egyezségek, kártérítések sokasága bizonyítja, hogy a 2006. őszi rendőri vérengzés durván jogsértő volt, ideértve természetesen az önkényes előállítások, őrizetbe vételek százait is, amelyek elszenvedőivel szemben sorra születtek és születnek az eljárásokat megszüntető határozatok, illetve felmentő ítéletek.
Megküldöm Pintér miniszter úr részére a 2006. őszi tömeges jogsértések feltárására létrejött Civil Jogász Bizottság 260 oldalas jelentését. Kérem a 2006. őszi jogsértetteket, áldozatokat, s különösen az eseményeket átélt Fidesz-szimpatizánsokat, hogy ők is osszák meg emlékeiket miniszter úrral, írják le számára a velük történteket. Kérem továbbá őket, valamint jogi képviselőiket, így különösen a legtöbb áldozat jogi képviseletét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, hogy küldjék meg a már megszületett bírósági és egyéb hatósági határozatok másolatát miniszter úrnak. Büntetőjogászként és az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának tagjaként különös aggodalommal tölt el annak lehetősége, hogy - amennyiben Pintér miniszter úr a négy évvel ezelőtt történteket törvényesnek tekinti - ehhez hasonló jogsértések az ő irányítása mellett a jövőben is előfordulhatnak. A 2006. őszi jogsértések elszenvedőinek s az egész magyar és nemzetközi közvéleménynek a megnyugtatása érdekében szükségesnek látom, hogy Pintér Sándor miniszter úr haladéktalanul tisztázza az esetleges félreértést, illetve vonja vissza nyilatkozatát s kérjen bocsánatot az áldozatoktól.
Morvai Krisztina
a Jobbik EP-képviselője
a Jobbik EP-képviselője
(Kuruc.info)
Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom Pintér Sándor belügyminiszter-várományos május 3-i kijelentését, amelyben korábbi cégbeli üzlettársa, a több száz ember testi-lelki sérülését, megaláztatását, önkényes fogva tartását eredményező 2006 őszi rendőrterror egyik fő felelőse, Gergényi Péter egykori budapesti főkapitány felelősségét mentegette.Alább folytatódik Gaudi-Nagy Tamás írása.
Szó szerint a következőket mondta a Magyar Rádió tudósítójának kérdésére, aki azt firtatta, hogy nem kellene-e hátralépnie Gergényi felelősségének vizsgálatánál, mivel egykori cégtársáról van szó: „Ezeket az intézkedéseket Gergényi Péter tábornokként a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjeként hozta. Amennyiben ezek téves, rossz vagy törvénytelen döntések lehettek – én egyiket sem tételezem fel –, de nem belügyi vizsgálat szükséges ehhez, hanem ügyészségi vizsgálat, ebben egészen biztos vagyok.”
Már önmagában az is botrányos, hogy egy olyan személy kapott jelölést a belügyminiszteri posztra, aki a 2006 őszi véres rendőri megtorlásokért jelentős részben felelős, állományból büntetlenül távozó Gergényi Péterrel alapított közös céget, amely mára a hitelezők felé felhalmozott tartozása miatt jelenleg felszámolás alatt áll és egy ciprusi off-shore cég tulajdonában van. Vajon miképpen várható hiteles és pártatlan szakmai rendőri irányítás egy olyan embertől, aki képes volt összeállni közös cégben egy köztudott módon súlyos büntetőjogi felelősséggel tartozó, a rendőri szakma becsületét lejárató és emberek életét, szabadságát tömegesen sértő és veszélyeztető személlyel, aki rettenetes tettei után még folyamatosan és gátlástalanul hazudozott is, például a rendőrök által jogellenesen használt viperák létét tagadta vagy a rendőri állomány által jogellenesen nem viselt azonosítójelvényekről azt állította, hogy azok leestek a rendőrök öltözetéről?
De ez még csak a kisebbik baj, a helyzet attól drámai és botrányos egyben, hogy ez a különleges kapcsolat láthatóan képtelenné tette a miniszterjelöltet arra, hogy tárgyilagos maradjon ebben a rendkívül nagy súlyú és sokakat erőteljesen érdeklő kérdésben.
Egyúttal pedig tájékozatlanságról és szakmai alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot, mivel ismernie kellene a rendelkezésre álló szakmai forrásokat és tudnia kellett volna, hogy az ügyészségek már a civilekkel szembeni tömeges rendőri erőszakért felelősséggel tartozó rendőrparancsnokok elleni feljelentéseket is lesöpörtek, köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006. december 5-i igen alapos feljelentését (bővebben itt). Több irodát ki lehetne tapétázni a nemzeti jogvédők által vitt ügyekben a bántalmazó rendőrök és parancsnokaik ellen tett feljelentéseket elutasító ügyészségi határozatokkal. Tudnia kellett volna, hogy a katonai ügyészségek példátlan „kreativitással” söpörték le a rendőri vezetők elleni feljelentéseket, legtöbb esetben a nyomozást is megtagadták, illetve hamar elfojtották az ilyen ügyeket. Eddig csak két rendőr nem jogerős elítélését (ott is felfüggesztett börtönbüntetést szabtak csak ki brutális verés miatt) tudtuk nemzeti jogvédős ügyben elérni, illetve egy fogdai kínzás miatt a rendőrök elleni vádemelés óta eltelt két évben még tárgyalás kitűzésére sem került sor.
Ezzel szemben a civilek ellen számos esetben képtelen és megalapozatlan gyanúsítások alapján emeltek vádat, indítottak koncepciós eljárásokat, amelyekből sokszor több évi küzdelem után tudtak mentesülni az érintettek (pl. Szupernagyi, Gőbl György a soproni mozgalmár), de voltak olyanok, akiket törvénytelenül el is ítéltek.
Tudnia kellett volna, hogy az erőszakban részes rendőrségi szerveken belül valódi tényfeltárásra nem került sor és ennek most, éppen a kormányváltás után lenne helye. Az alapos tényfeltárás hozhatja felszínre azokat a - már meglevőkön túli - tényeket és bizonyítékokat, amelyekre támaszkodva már komoly eséllyel lehetne felelősségre vonni a magukból kivetkőzött, karhatalomként működtetett rendőri erők parancsnokait.
A helyes válasz tehát az lett volna, hogy igen, hátra kell lépni az egykori cégtárs elleni belső vizsgálat folytatása során, majd pedig az ilyen vizsgálatokat követően – amelyek nyilvánvalóan megerősítenék a már ismert szakmai elemzéseket: a Civil Jogász Bizottság jelentése, a Gönczöl Bizottság jelentése, Ignácz-jelentés, Papp-jelentés, Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat feljelentései és szakmai elemzései, továbbá a megszületett jogerős kártérítési és büntető ítéleteket, peren kívüli egyezségeket – kezdeményezni kell a felelősök felelősségre vonását, illetve minden szükséges, törvényes intézkedést meg kell tenni a vizsgálatok eredményétől függően, mivel a rendőrség megítélését máig meghatározzák ezek a véres őszi napok, amikor a több rendőrségi fogdát, börtönudvart, és a Magyar Rádió épületét is ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakították és azonosítójelvény nélküli símaszkos rendőrök folytattak embervadászatot, válogatás nélkül lődözve-ütlegelve a megemlékezőket, tiltakozókat. 2006. október 23-án pedig számosan sérültek meg a Fidesz megemlékezéséről távozva gumilövedéktől, kardlaptól, tonfától és könnygáz-gránáttól.
A 2006 őszi tömeges rendőri erőszak áldozatait legnagyobb számban képviselő, közel száz nemzeti elkötelezettségű ügyvéddel működő jogvédő szervezet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) munkássága révén több tucat 2006-os őszi áldozat kapott már jogi védelmet és mentesült a koncepciós eljárások alól, továbbá kapott jogerős ítéletek alapján, illetve kikényszerített egyezségekkel kártérítést, magam is számos ilyen eljárásban vettem részt. Számos ügy még jelenleg is folyamatban van 3 és fél évvel a rendőrterror napjai után. Nemrég sikerült egy kemény perben végül önkéntes kártérítésre és megkövetésre kötelezni a Budapesti Rendőr-főkapitányságot egy 2006. október 23-án véresre vert és több mint két napig jogellenesen fogva tartott fiatalember ügyében, eddig ilyenre nem volt hajlandó a BRFK, bár már hat jogerős ítéletünk van 2006 őszéről (bővebben itt).
Két hete pedig egy 2006. október 23-án az Astoriánál gumilövedékkel nyakon lőtt hölgy ügyében zajlott a kártérítési per első tárgyalása (bővebben itt).
A kirendelt szakértő megállapította, hogy a számos embert megsebesítő (14 embert a szemén) gumilövedékek, illetve vadászfegyverek nem voltak a használat idején rendszeresítve, vagyis azokat nem használhatták volna, illetve azok roncsoló hatásfoka jelentősebb volt, mint amilyenre a rendőri állományt kiképezték. Már önmagában ez felveti Gergényi büntetőjogi felelősségét.
A felelősök azonban még mindig szabadlábon és tipikusan a rendőrség kötelékében vannak.
Az áldozatok megalapították a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületét, amely szervezet a 2006 őszi rendőri erőszak áldozatait és meghurcoltjait fogja össze annak érdekében, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal együttműködve igazukat megtalálják, a jóvátételt kiharcolják, valamint a felelősök felelősségre vonását elérjék. A jogsértettek már ki is adták tiltakozó közleményüket, amelyben kifejezték mélységes felháborodásukat, Morvai Krisztina jogvédő pedig - akinek a vezetésével működött Civil Jogász Bizottság jelentése és munkája akadályozta meg a Nemzeti Jogvédő Alapítvánnyal együtt a 2006 őszi rendőri jogsértések szőnyeg alá söprését - bocsánatkérésre szólította fel az egykori főrendőrt, és arra biztatta a jogsértetteket és különösen a tragikus, véres eseményeket átélt Fidesz-szimpatizánsokat, hogy küldjék meg részére a velük történteket, illetve a már megszületett bírósági és egyéb hatósági határozatokat.
Pintér Sándor kijelentése nem szerencsétlen és elsietett – ahogy azt a miniszterelnökség államtitkár várományosa, Varga Mihály mondta – hanem a végletekig cinikus és egyúttal azt sugallja, hogy a választásokon kétharmados többséggel kormányra kerülő Fidesz nem kíván elszámoltatást sem az ország tönkretételéért felelősök bíróság elé állítása érdekében, sem pedig az embertelen Gyurcsány-Bajnai rendszer ellen küzdő hazafiakat és magyar embereket megalázó, szemüket kilövő, őket szabadságuktól, méltóságuktól megfosztó rendőri erőszakért felelős rendőrparancsnokok és végrehajtók tekintetében sem. Orbán Viktor hiába nyilatkozta ma azt, hogy „ezért felelni kell – a törvényes keretek között – mindenkinek, aki ebben részt vett”. Egy ilyen ember belügyminiszteri jelölésével szavai nem vehetők komolyan még azok által sem, akik a Fideszben szavaztak és bíztak az elszámoltatási ígéretekben, most csalódniuk kell, pedig még meg sem alakult a kormány.
Pintér Sándor megengedhetetlen módon büntetőjogi felelősség tárgyában nyilvánított véleményt egy volt rendőri vezető ügyében és nem tudta leplezni, hogy inkább volt üzlettársát védi az igazság szolgálata és jogállamiság helyreállítása helyett.
Pintérnek egyébként azt is tudnia kellett volna, hogy a hatályos büntetőjogi szabályok szerint vétség miatt egyes rendőri vezetők – pl. a Demszky Gábor által kitüntetett Gergényi Péter – már nem vonhatók az elvülés okán felelősségre, hacsak nem változtatják meg úgy az alkotmányt, hogy ez lehetővé váljon. A 2/3-os többség birtokában erre a Fidesznek módja lenne.
Valódi elszámoltatás kell a megbukott nemzetellenes rendszer ellen fellépő embereket megkínzó, szabadságjogaikat sárba tipró és sanyargató rendőri erőszak miatt is. A jogállamiság helyreállításához és a szabadságjogok kiteljesítéséhez elkerülhetetlen az elmúlt 8 év tömeges jogsértéseiért felelős rendőri vezetők felelősségre vonása, az áldozatok jóvátétele, az elítéltek és eljárás alatt állók kegyelemben részesítése, illetve a jogfosztó, alkotmányellenes jogszabályok mielőbbi hatályon kívül helyezése (lex tojás törvény, passzív engedetlenségi rendelet, lex Gárda jogszabályok, holokauszt-tagadást tiltó törvény).
A Jobbik Magyarországért Mozgalom budapesti listáján parlamenti mandátumhoz jutott nemzeti jogvédőként munkatársaimmal, sokak törekvését és vágyát teljesítve, jelenleg gőzerővel dolgozunk egy komplex törvényjavaslaton, amelyet a Jobbik elsők között terjeszt elő a hatalomgyakorlók által 2002 óta elkövetett szabadságjogi jogsértések orvoslása tárgyában a jogállamiság helyreállítása, az elszámoltatás és igazságtétel érdekében. A javaslat ki fog terjedni többek között a tényfeltárásra, a felelősség, a jóvátétel, a közkegyelem szabályaira, továbbá az alkotmányellenes jogszabályok hatályon kívül helyezésére.
Ha ezt a javaslatot tárgysorozatba veszi és támogatja, akkor a Fidesz bebizonyíthatja, hogy valóban komolyan gondolja az elszámoltatást.
Emlékeztetek arra, hogy a Fidesz választási programja szerint „a rend megteremtéséhez mindenekelőtt fel kell tárnunk az igazságot az el múlt évek kormányzati visszaéléseivel kapcsolatban. Csak a felelősség meg állapítása és a felelősök jogállami elszámoltatása állíthatja helyre a törvény be vetett bizalmat.” A 2006 őszi rendőri erőszak miatti elszámoltatást a Fidesz vezetői rendre megígérték a kampány során (Orbán Viktor, Kövér László, Balog Zoltán stb.).
Érdekesség, hogy jogvédő munkásságomat – éppen a 2006 őszi ügyek kapcsán – még Orbán Viktor is elismerte, aki Ékes Ilonával részemre megosztva 2007. decemberében megítélt Polgári Magyarországért Díj átvétele alkalmával azt írta, hogy a magyarság védelmének magasztos elvét és a jogászi precizitást egyesítem tevékenységemben, amellyel annyi jogfosztotton segítettem. Azóta már nem vagyok ilyen ünnepelt jogvédő a Fidesz berkeiben, vajon mi változott? A nemzeti jogvédő mentalitásom és munkám iránya semmiképpen sem.
Megdöbbentő, hogy a www.fidesz.hu honlapon a „Rendőri brutalitás” mappában a legfrissebb hír 2007. szeptember 28-i keltezésű és ott a Demokrácia Központban bízó jogsértettek beszámolói olvashatók, de már egyetlen szó sincs a koncepciós eljárások fejleményeiről, illetve a civil és nemzeti jogvédők által elért sokéves és szívós jogvédő munka eredményeiről, de még az említett díj átadásáról sem. Lehet, hogy Pintér Sándor is innét szerezte hézagos ismereteit 2006 őszéről a valódi összefüggések megismerése helyett, amelyre a www.njsz.hu honlapon a „2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások” menüpont alatt található a legteljesebb naprakész tájékoztatás nyújt lehetőséget? Ezek után lehet-e még kétség bárkiben arra, hogy alkalmas-e Pintér Sándor belügyminiszternek? Nem alkalmas, ezért miniszterré kinevezése a 2006 őszi áldozatok újabb szemen lövését jelenti, amely ellen tiltakozom a meghurcoltak és jogsértettek nevében.
Budapest, 2010. május 5. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Európai szakjogász
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, országgyűlési képviselő
Már önmagában az is botrányos, hogy egy olyan személy kapott jelölést a belügyminiszteri posztra, aki a 2006 őszi véres rendőri megtorlásokért jelentős részben felelős, állományból büntetlenül távozó Gergényi Péterrel alapított közös céget, amely mára a hitelezők felé felhalmozott tartozása miatt jelenleg felszámolás alatt áll és egy ciprusi off-shore cég tulajdonában van. Vajon miképpen várható hiteles és pártatlan szakmai rendőri irányítás egy olyan embertől, aki képes volt összeállni közös cégben egy köztudott módon súlyos büntetőjogi felelősséggel tartozó, a rendőri szakma becsületét lejárató és emberek életét, szabadságát tömegesen sértő és veszélyeztető személlyel, aki rettenetes tettei után még folyamatosan és gátlástalanul hazudozott is, például a rendőrök által jogellenesen használt viperák létét tagadta vagy a rendőri állomány által jogellenesen nem viselt azonosítójelvényekről azt állította, hogy azok leestek a rendőrök öltözetéről?
De ez még csak a kisebbik baj, a helyzet attól drámai és botrányos egyben, hogy ez a különleges kapcsolat láthatóan képtelenné tette a miniszterjelöltet arra, hogy tárgyilagos maradjon ebben a rendkívül nagy súlyú és sokakat erőteljesen érdeklő kérdésben.
Egyúttal pedig tájékozatlanságról és szakmai alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot, mivel ismernie kellene a rendelkezésre álló szakmai forrásokat és tudnia kellett volna, hogy az ügyészségek már a civilekkel szembeni tömeges rendőri erőszakért felelősséggel tartozó rendőrparancsnokok elleni feljelentéseket is lesöpörtek, köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006. december 5-i igen alapos feljelentését (bővebben itt). Több irodát ki lehetne tapétázni a nemzeti jogvédők által vitt ügyekben a bántalmazó rendőrök és parancsnokaik ellen tett feljelentéseket elutasító ügyészségi határozatokkal. Tudnia kellett volna, hogy a katonai ügyészségek példátlan „kreativitással” söpörték le a rendőri vezetők elleni feljelentéseket, legtöbb esetben a nyomozást is megtagadták, illetve hamar elfojtották az ilyen ügyeket. Eddig csak két rendőr nem jogerős elítélését (ott is felfüggesztett börtönbüntetést szabtak csak ki brutális verés miatt) tudtuk nemzeti jogvédős ügyben elérni, illetve egy fogdai kínzás miatt a rendőrök elleni vádemelés óta eltelt két évben még tárgyalás kitűzésére sem került sor.
Ezzel szemben a civilek ellen számos esetben képtelen és megalapozatlan gyanúsítások alapján emeltek vádat, indítottak koncepciós eljárásokat, amelyekből sokszor több évi küzdelem után tudtak mentesülni az érintettek (pl. Szupernagyi, Gőbl György a soproni mozgalmár), de voltak olyanok, akiket törvénytelenül el is ítéltek.
Tudnia kellett volna, hogy az erőszakban részes rendőrségi szerveken belül valódi tényfeltárásra nem került sor és ennek most, éppen a kormányváltás után lenne helye. Az alapos tényfeltárás hozhatja felszínre azokat a - már meglevőkön túli - tényeket és bizonyítékokat, amelyekre támaszkodva már komoly eséllyel lehetne felelősségre vonni a magukból kivetkőzött, karhatalomként működtetett rendőri erők parancsnokait.
A helyes válasz tehát az lett volna, hogy igen, hátra kell lépni az egykori cégtárs elleni belső vizsgálat folytatása során, majd pedig az ilyen vizsgálatokat követően – amelyek nyilvánvalóan megerősítenék a már ismert szakmai elemzéseket: a Civil Jogász Bizottság jelentése, a Gönczöl Bizottság jelentése, Ignácz-jelentés, Papp-jelentés, Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat feljelentései és szakmai elemzései, továbbá a megszületett jogerős kártérítési és büntető ítéleteket, peren kívüli egyezségeket – kezdeményezni kell a felelősök felelősségre vonását, illetve minden szükséges, törvényes intézkedést meg kell tenni a vizsgálatok eredményétől függően, mivel a rendőrség megítélését máig meghatározzák ezek a véres őszi napok, amikor a több rendőrségi fogdát, börtönudvart, és a Magyar Rádió épületét is ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakították és azonosítójelvény nélküli símaszkos rendőrök folytattak embervadászatot, válogatás nélkül lődözve-ütlegelve a megemlékezőket, tiltakozókat. 2006. október 23-án pedig számosan sérültek meg a Fidesz megemlékezéséről távozva gumilövedéktől, kardlaptól, tonfától és könnygáz-gránáttól.
A 2006 őszi tömeges rendőri erőszak áldozatait legnagyobb számban képviselő, közel száz nemzeti elkötelezettségű ügyvéddel működő jogvédő szervezet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) munkássága révén több tucat 2006-os őszi áldozat kapott már jogi védelmet és mentesült a koncepciós eljárások alól, továbbá kapott jogerős ítéletek alapján, illetve kikényszerített egyezségekkel kártérítést, magam is számos ilyen eljárásban vettem részt. Számos ügy még jelenleg is folyamatban van 3 és fél évvel a rendőrterror napjai után. Nemrég sikerült egy kemény perben végül önkéntes kártérítésre és megkövetésre kötelezni a Budapesti Rendőr-főkapitányságot egy 2006. október 23-án véresre vert és több mint két napig jogellenesen fogva tartott fiatalember ügyében, eddig ilyenre nem volt hajlandó a BRFK, bár már hat jogerős ítéletünk van 2006 őszéről (bővebben itt).
Két hete pedig egy 2006. október 23-án az Astoriánál gumilövedékkel nyakon lőtt hölgy ügyében zajlott a kártérítési per első tárgyalása (bővebben itt).
A kirendelt szakértő megállapította, hogy a számos embert megsebesítő (14 embert a szemén) gumilövedékek, illetve vadászfegyverek nem voltak a használat idején rendszeresítve, vagyis azokat nem használhatták volna, illetve azok roncsoló hatásfoka jelentősebb volt, mint amilyenre a rendőri állományt kiképezték. Már önmagában ez felveti Gergényi büntetőjogi felelősségét.
A felelősök azonban még mindig szabadlábon és tipikusan a rendőrség kötelékében vannak.
Az áldozatok megalapították a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületét, amely szervezet a 2006 őszi rendőri erőszak áldozatait és meghurcoltjait fogja össze annak érdekében, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal együttműködve igazukat megtalálják, a jóvátételt kiharcolják, valamint a felelősök felelősségre vonását elérjék. A jogsértettek már ki is adták tiltakozó közleményüket, amelyben kifejezték mélységes felháborodásukat, Morvai Krisztina jogvédő pedig - akinek a vezetésével működött Civil Jogász Bizottság jelentése és munkája akadályozta meg a Nemzeti Jogvédő Alapítvánnyal együtt a 2006 őszi rendőri jogsértések szőnyeg alá söprését - bocsánatkérésre szólította fel az egykori főrendőrt, és arra biztatta a jogsértetteket és különösen a tragikus, véres eseményeket átélt Fidesz-szimpatizánsokat, hogy küldjék meg részére a velük történteket, illetve a már megszületett bírósági és egyéb hatósági határozatokat.
Pintér Sándor kijelentése nem szerencsétlen és elsietett – ahogy azt a miniszterelnökség államtitkár várományosa, Varga Mihály mondta – hanem a végletekig cinikus és egyúttal azt sugallja, hogy a választásokon kétharmados többséggel kormányra kerülő Fidesz nem kíván elszámoltatást sem az ország tönkretételéért felelősök bíróság elé állítása érdekében, sem pedig az embertelen Gyurcsány-Bajnai rendszer ellen küzdő hazafiakat és magyar embereket megalázó, szemüket kilövő, őket szabadságuktól, méltóságuktól megfosztó rendőri erőszakért felelős rendőrparancsnokok és végrehajtók tekintetében sem. Orbán Viktor hiába nyilatkozta ma azt, hogy „ezért felelni kell – a törvényes keretek között – mindenkinek, aki ebben részt vett”. Egy ilyen ember belügyminiszteri jelölésével szavai nem vehetők komolyan még azok által sem, akik a Fideszben szavaztak és bíztak az elszámoltatási ígéretekben, most csalódniuk kell, pedig még meg sem alakult a kormány.
Pintér Sándor megengedhetetlen módon büntetőjogi felelősség tárgyában nyilvánított véleményt egy volt rendőri vezető ügyében és nem tudta leplezni, hogy inkább volt üzlettársát védi az igazság szolgálata és jogállamiság helyreállítása helyett.
Pintérnek egyébként azt is tudnia kellett volna, hogy a hatályos büntetőjogi szabályok szerint vétség miatt egyes rendőri vezetők – pl. a Demszky Gábor által kitüntetett Gergényi Péter – már nem vonhatók az elvülés okán felelősségre, hacsak nem változtatják meg úgy az alkotmányt, hogy ez lehetővé váljon. A 2/3-os többség birtokában erre a Fidesznek módja lenne.
Valódi elszámoltatás kell a megbukott nemzetellenes rendszer ellen fellépő embereket megkínzó, szabadságjogaikat sárba tipró és sanyargató rendőri erőszak miatt is. A jogállamiság helyreállításához és a szabadságjogok kiteljesítéséhez elkerülhetetlen az elmúlt 8 év tömeges jogsértéseiért felelős rendőri vezetők felelősségre vonása, az áldozatok jóvátétele, az elítéltek és eljárás alatt állók kegyelemben részesítése, illetve a jogfosztó, alkotmányellenes jogszabályok mielőbbi hatályon kívül helyezése (lex tojás törvény, passzív engedetlenségi rendelet, lex Gárda jogszabályok, holokauszt-tagadást tiltó törvény).
A Jobbik Magyarországért Mozgalom budapesti listáján parlamenti mandátumhoz jutott nemzeti jogvédőként munkatársaimmal, sokak törekvését és vágyát teljesítve, jelenleg gőzerővel dolgozunk egy komplex törvényjavaslaton, amelyet a Jobbik elsők között terjeszt elő a hatalomgyakorlók által 2002 óta elkövetett szabadságjogi jogsértések orvoslása tárgyában a jogállamiság helyreállítása, az elszámoltatás és igazságtétel érdekében. A javaslat ki fog terjedni többek között a tényfeltárásra, a felelősség, a jóvátétel, a közkegyelem szabályaira, továbbá az alkotmányellenes jogszabályok hatályon kívül helyezésére.
Ha ezt a javaslatot tárgysorozatba veszi és támogatja, akkor a Fidesz bebizonyíthatja, hogy valóban komolyan gondolja az elszámoltatást.
Emlékeztetek arra, hogy a Fidesz választási programja szerint „a rend megteremtéséhez mindenekelőtt fel kell tárnunk az igazságot az el múlt évek kormányzati visszaéléseivel kapcsolatban. Csak a felelősség meg állapítása és a felelősök jogállami elszámoltatása állíthatja helyre a törvény be vetett bizalmat.” A 2006 őszi rendőri erőszak miatti elszámoltatást a Fidesz vezetői rendre megígérték a kampány során (Orbán Viktor, Kövér László, Balog Zoltán stb.).
Érdekesség, hogy jogvédő munkásságomat – éppen a 2006 őszi ügyek kapcsán – még Orbán Viktor is elismerte, aki Ékes Ilonával részemre megosztva 2007. decemberében megítélt Polgári Magyarországért Díj átvétele alkalmával azt írta, hogy a magyarság védelmének magasztos elvét és a jogászi precizitást egyesítem tevékenységemben, amellyel annyi jogfosztotton segítettem. Azóta már nem vagyok ilyen ünnepelt jogvédő a Fidesz berkeiben, vajon mi változott? A nemzeti jogvédő mentalitásom és munkám iránya semmiképpen sem.
Megdöbbentő, hogy a www.fidesz.hu honlapon a „Rendőri brutalitás” mappában a legfrissebb hír 2007. szeptember 28-i keltezésű és ott a Demokrácia Központban bízó jogsértettek beszámolói olvashatók, de már egyetlen szó sincs a koncepciós eljárások fejleményeiről, illetve a civil és nemzeti jogvédők által elért sokéves és szívós jogvédő munka eredményeiről, de még az említett díj átadásáról sem. Lehet, hogy Pintér Sándor is innét szerezte hézagos ismereteit 2006 őszéről a valódi összefüggések megismerése helyett, amelyre a www.njsz.hu honlapon a „2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások” menüpont alatt található a legteljesebb naprakész tájékoztatás nyújt lehetőséget? Ezek után lehet-e még kétség bárkiben arra, hogy alkalmas-e Pintér Sándor belügyminiszternek? Nem alkalmas, ezért miniszterré kinevezése a 2006 őszi áldozatok újabb szemen lövését jelenti, amely ellen tiltakozom a meghurcoltak és jogsértettek nevében.
Budapest, 2010. május 5. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Európai szakjogász
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, országgyűlési képviselő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
