A helyzet változatlan...

Mért lapított a TASZ Gyöngyöspata-ügyben?

Juhász Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) romaprogramjáért felelős munkatársa és a Milla alapító tagja egy Facebook-bejegyzése szerint már tavaly ősszel ismerte a Juhász Oszkárnak tulajdonított, az ATV által nyilvánosságra hozott, nagy port kavaró hangfelvételt.

A Facebook-bejegyzésében helyi információkra hivatkozva azt állítja, hogy a hangfelvételt később egy, a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló bizottság egyik prominensének adták el.

A kérdés az, hogy Juhász Péter miért nem számolt be a hangfelvételről bő fél évig. Erre számtalan lehetősége lett volna ugyanis. Ez idő alatt, de mind a mai napig is bármikor és korlátlanul a rendelkezésére állt a baloldali média. Tovább színesíti a helyzetet az, hogy a TASZ képviseletében meghívottként maga is részt vett a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló bizottság egyik ülésén. Felszólalását az elképesztő arrogancia jellemezte, "most én beszélek" felkiáltással intette le a bizottság elnökét, Kocsis Mátét. Viszont az általa akkor már ismert hangfelvételről elfelejtett beszámolni. Rejtély, hogy milyen okból kifolyólag döntött a hallgatás mellett.

Juhász Oszkár békét akart

A balliberális médiában nagy port kavaró felvételen egy magánjellegű beszélgetés van, amin Juhász Oszkár, Gyöngyöspata jelenlegi polgármestere a Véderő tagjaival tárgyal, akiket a törvénytelen cselekedetek abbahagyásáról próbál meggyőzni. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja egy Juhász Oszkár által 2011. április 29-én tett feljelentése.

Azért kényszerült a rendőrséghez fordulni, mert olyan információk tudomására jutott, miszerint a Véderő revansot kívánt venni a gyöngyöspatai cigányokon, három tagjuk brutális bántalmazásáért. A feljelentésében azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik a leghatározottabban elhatárolódott az efféle akciótól, és a törvények betartása mellett kívánja folytatni politikai tevékenységét.

J.F.

barikad.hu

Kucsera Zsuzsa: Imádkozó Sáska ebben a "szép új világban"

Nem, nem valamiféle rovarról van szó, hanem az életemről - igaz, nem csak az enyémről -, amely a születésemmel kezdődött, bár egy kanyaró okozta tüdőtályog miatt hamarosan indultam volna is vissza. Azt mondják, szép, szabályos haláltusa volt, valamiért mégis itt maradtam.

Bölcsődébe egy napig „jártam”, azt végigordítottam, de később csak belerázódtam a világba valahogy. Az óvodát utáltam ugyan, de azt már nem úsztam meg, az iskolát pedig már szinte szerettem is.

Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, vak, süket és tudatlan voltam, hülyén tébláboltam egy sereg ember között az életben, mely, ahogy nőttem, egyre érthetetlenebbé vált.

Azután elérkezett egy gutaütésszerű pillanat, 2006. szeptember tizenhetedike.

Ma már úgy sejtem, az egész csupán kísérlet volt, teszt, nem véletlenül 2006 októbere előtt.

Magyarország már rég nem lázadott, tűrte hajléktalanjai sorsát, szótlanul végignézte közösségei szétrugdosását, elviselte a lelke lassú beleveszését valami rettenetes közönybe, de valamiért mégis pofán kellett köpni ezt az országot.

A pofán vágás még váratott magára egy kicsit. Október huszonharmadikáig.

Akkor Sáska Bélát még nem ismertük, de a neve megkerülhetetlen. Alighanem ott volt mindenütt, ahol az egész országnak ott kellett volna lennie, de 2007. február 3-ig nem találkoztunk.

Akkor igen, mert kimentünk a Fidesznek drukkolni, hiszen Puskás Öcsi bravúros gólját az ellenfél szurkolótábora is elismeri, és ez a nap a kordonbontás másnapja volt.

Ekkor még hittünk valamiben, de kimondatott: egy politikustól nem lehet számon kérni, ha ígér valamit, de esze ágában sincs azt megtartani. Mielőtt kiértünk, az első oszlatáson már túlestek, de a rendőrök (nem tudok jobb szót, így szoktuk meg, de gondoljon e szó hallatán mindenki, amit akar) még ott voltak. Engem fülön csíptek, és felszólítottak, hogy csavarjam fel a zászlómat. Az Árpád-házi történelmi lobogót. Dacoltam, de végül megtettem. Ma már szégyellem, de így történt. Aztán csak álltunk a vasrácsoknál, fújt a szél, kibontotta a zászlót, és vártunk. Vártunk, mert még nem nőtt be a fejünk lágya, és bíztunk az adott szóban: lebontjuk a kordont, és ha visszaállítják, mindennap lebontjuk.

Ők nem mutatkoztak, de hirtelen újabb hadosztály kezdett felsorakozni, a szokásos: bakancs, amely tárgytól azonnal mindenkinek rettegnie illenék, lábszárvédő, lőfegyver, tonfa, sisak, pajzs és egyéb csecsebecsék.

Ezt már ismertük, futottunk már eleget könnygázfelhőben, amitől vért köptünk, semmi jóra nem számíthattunk. Hallottunk, amint megkapták az utasítást: énekelni, skandálni, zászlót lengetni és imádkozni tilos!

Megindultak. Egy férfi lengette a zászlóját, és az Úristennek sem akarta kiadni a kezéből. Erre úgy vágták fejbe egy tonfával, hogy csak úgy reccsent. Akkor odaadta valakinek, az meg másnak, végül Sáska Béla kezébe került. Állt egy kicsit bambán, aztán már vitték is.

Mi futottunk volna, de nem addig az, iramodás közben, mintha egy faágon akadtunk volna fenn, úgy fogtak meg, ahogy azt tanulták, s aztán a zászlót elvették. Annyit még hallottam: ettől akartuk megkímélni, asszonyom. Hiszen ők tudták előre, ez a parancs. Nyelét kettétörték, és a rabszállító elejébe hajították. Kértük vissza, nem adhatják, mondta egy rendőr százados, hiszen ez a bűnjel!

(Illusztráció)

Kuksoltunk a kocsiban, amikor utoljára nyílt az ajtó. Bene Gábort tuszkolták be. Heten ültünk, gonoszok, hatan hallgattunk, Bene síró feleségét vigasztalta telefonon. Hirtelen megcsörrent az enyém is. Rokonom hívott és újságolta: képzeld, Bene Gábort elvitték a rendőrök. Nem volt nehéz elképzelni, de most mit mondjak? Hogy ott ülök vele szemben egy rabszállítóban? Tényleg, ámuldoztam, ez komoly? És nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek.

A Gyorskocsi utcában áll meg a kocsi. Szépen kisorjáztunk, középkorú, őszes polgárok és egy tizenhat év körüli kölyök.

Előttünk egy tenyeres-talpas rendőr állt szétvetett lábakkal, szemmel láthatóan akcióra készen, de mintha nem erre a látványra számított volna. Csodálkozni látszott. Ránézett az egyik kollégájára, aztán a másikra, majd az égre pillantott. Mintha azon tűnődött volna, nem szállt-e véletlenül rossz villamosra aznap, és valahova máshova ment dolgozni, mint ahova szokott. Betereltek egy folyosóra, ott leültettek az orvosi váróban. Melegem volt, levettem a kabátomat, de nyomba n vissza is húztam, mert olyan büdös voltam, hogy azzal is oszlatni lehetett volna. Az orvos ezt nem tette szóvá, de dörmögött, hogy magas a vérnyomásom. De uram, néztem rá esengve, hiszem a Gyorskocsi utcában vagyok, vagy mi a szösz?!

Aztán órákig álltunk a folyosón. Pisilni éppen szabadott, egy hidrogénfejű őrmester kíséretében, szigorúan nyitott ajtónál. Nincs ebben semmi csodálatos, hisz bűnöző volnék, vagy mi, még megszököm, vagy felvágom az ereimet a vécécsészével. Szappan? Érdeklődtem bárgyún. Szappan, az nincs, törölje a hajába. Jó, gondoltam, ha szépen megkér, a lábait is megmosom, és megtörlöm a hajammal, így gyakorlom magam a köteles alázatban.

Öv kiszedve, cipőfűző kihúzkodva, fogda, priccsek, asztal tetejébe faragott sakk és malom, lehet gondolatban játszani, mert bábu nincs. Ekkor már Rozi is velünk volt, a megátalkodott és elvetemült Rozi, aki belekapaszkodott egy útjelző táblába. Ölelése szinte a szerelem erejével volt határos, úgy kellett letépni róla. Szerintem a táblát is el kellett volna vinni, mert éppenséggel az sem volt vétlen, állt, mint a cövek, és nem volt hajlandó a helyét elhagyni. Ez csoportos garázdaságnak is számíthatna, mi több, megkockáztatom, valóságos bűnszövetkezet.

Lassan eljött az este. Vallomástétel. Feljelentés. Per.

A rendőrség vesztett.

Ekkor mi következtünk. Nyertünk. Kártérítést kaptunk, ami nagyon jól jött, mert szeptemberben kimentem tüntetni, májusban már nem volt munkahelyem.

Pedig szabadott, megmondatott: Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Kossuth téren, majd megunják, és hazamennek.

Hazamentünk, és minden másnap a Kossut téren talált. A munka meg valahogy elkerült. Irodai elfoglaltsággal kecsegtető cégek végtelenül cinikus „tanfolyamai” után rendre kiderült, egyszerű ügynököt keresnek, aki a saját kontójára kénytelen a nyakába sózni ócska relikviáikat, ha sikerül, jó, ha nem, lehet nyugodtan menni a Dunának.

Telt-múlt az idő, a Fidesz megnyerte a választásokat, ügyünkben perújrafelvételt rendelt el.

Nem is tudtunk róla, csak akkor, mikor már el is vesztettük.

Azóta a Fidesz-korszak rendőrsége, bírósága végrehajtási követeléseket postáz, és ilyeneket mond: „Adós nehéz anyagi körülményeinek igazolására csatolta a hatósági bizonyítványt arról, hogy Kucsera Zsuzsanna álláskeresési ellátásban nem részesül, illetve adós 33 673 Ft. A fent előadottak nem olyan súlyúak amely indokolná a kivételesen alkalmazható felfüggesztést, ráadásul nem átmeneti jellegűek, tehát a felfüggesztés időtartama alatt sem oldódnának meg, ezért a bíróság a Vht. 48§ (3) bekezdésére figyelemmel a kérelmét elutasította.”

Az, hogy a névelőt elsinkófálja a bíró, még csak-csak, de hogy a mondatnak alig van értelme, az már-már. És olyan szép, hogy dr. Kántor Dorottya bíró úgy ítél, hogy 33 673 forintból két személynek igazán szépen meg lehet élni, és bizony illendő volna a rendőrség végrehajtási követelését is megfizetni, hiszen ha egyszer a most regnáló kormány mellett tüntettünk, akkor tőlünk minden kitelik, még tán az is hogy kitesszük Pintér Sándor fényképét, és hiába szólítanak fel távozásra, csak nézzük és nézzük...

Azt kérdezte egy ismerősöm, miért nem kértünk meg fideszes képviselőket, szólaljanak fel az érdekünkben, hiszen akkor mégiscsak az ő cselekedetüket támogattuk. A szavam is elakadt az ötlet hallatán, és megképzett előttem egy vasorrú bába, aki hirtelen ott terem, és megjósolja a tenyeremből azoknak a képviselőknek hosszú-hosszú névsorát, akik alig várják, hogy rajtunk segítsenek.

Mert vannak becsületes képviselők, folytatta ez a bizonyos ismerős, például Wittner Mária.

Wittner Mária. Sajnos a Wittner Mária nevű zászlóshajó úgy járt, mint a Costa Concordia, túl közel merészkedett bizonyos szirtekhez, és amikor aláírta a Lisszaboni Szerződést, léket kapott és elsüllyedt. Nem zászlóshajó többé. Gyerekkoromban enyhe lankák között éltem, így nem láttam soha a fiait védő szirti sas körmeinek fényes villanását, nem hallottam félelmetes vijjogását, de ha hallanám, felismerném. A Wittner Mária-szirti sas jajkiáltásait a jövő nemzedékért, vizeinkért, a földért, érceinkért és egünkért bizony nem hallottam. Bár hallottam volna! Lehet, hogy volt ilyen, csak én maradtam le róla? Milyen jó volna. Ez a bizonyos ismerősöm ekkor a Jobbikot sózta nyakon, közelebbről Baráth Zsoltot, az „antiszemitát”, aki szólni merészelt Tiszaeszlárról és Solymosi Eszterről. Hát ez milyen dolog? - kérdezte ez a bizonyos ismerősöm. Mert, mint kiderült, sok mindet tud, és sok mindent olvasott is, de a tiszaeszlári rémtörténet vizsgálóbírójának, Bary Józsefnek a könyvét bizony-bizony nem. S vádol anélkül, hogy bizonyítani tudna. Ó, ez a dolog is milyen ismerős! Bűnös vagy! Emelkedik egy fenyegető ujj, és ez az ujj rábírja Körmendet vagy Kiskunlacházát is, hogy az bűnhődjön, aki nem képes magát megvédeni.

Nem könnyű, nem mondom. Engem is elítéltek. Öt tanút hívtak be a rendőrségről. Ki így emlékezett a dolgokra, ki úgy, ki sehogy. Igaz, szólt reggel a bíró, hogy még elállhatok a pertől, mert ő már tudta, amit én még nem, a tanúk útiköltségét is nekem kell megfizetnem.

Honnan jött? Kisvárdáról. Mivel? Roverrel, hm..., akkor ez ennyi meg ennyi. Ha helikopterrel jött volna, akkor kicsivel többe jön. Számla, vonatjegy? Szóba sem jön. Egy rövid szünet után, amit a bíró az udvaron cigarettázással töltött, folytatódott a cécó. Az utolsó tanú meghallgatása után a talár felemelkedett, és azt gondoltam, ítélethozatalra visszavonul. De dr. Schiller József felemelt egy gépelt papírlapot, és felolvasta az ítéletet.

Aznap valamikor kiszabadulhatott a tér-idő fogságából, és leíratta egy szellemmel. Vagy előre készen is volt?

A lényeg, hogy fizessek. Mindig, mindenért én.

A faluban, ahol élek, már rég felszámolták az iskolát, mára bezárt az egyetlen bolt. Eddig a faluházban még lehetett internetezni, ma már azt sem.

Lehet pályázni, lehet, mondják. Volt aki próbálkozott. Van néhány tehene, pár kicsi borjú. Nem, nincs kirakva márvánnyal az istálló, de gondozza, ápolja, szereti őket. Beszélget velük. Nem tudna élni sem nélkülük. Pályázott, taccsra vágták egyszer, aztán még egyszer, végül egyetlen szalmaszálat sem kapott.

Végig kell menni a falun, bárki megmondja, melyik a magyar háza, melyik az idegené. Emitt hónaljig ázó falak, amott mérhetetlen gazdagság.

Én nem vagyok finnyás. Húzom a kútból a vizet, vágom a fát, a saját kezemmel szórom szét a száraz lószart, ha kell. Rozsdás vasak után bogarászok a cigányasszonynak, mert festékre gyűjt, hogy kifesthesse a falat. Dolgozik. Becsülöm.

A külföldi udvarán meg ott a műgólya, de ha a háza eresz téke alá befészkel egy igazi madár, azt levereti, az odút befalaztatja. A kismadár meg jön, nézeget: volt otthon, volt tojás, nincs otthon, nincs semmi.

Nehogy így járjunk mi is, imádkozzál ezért, Sáska Béla.

A madarak imája maga az élet, mi nem verjük le a fészkeket, hanem hideg teleken gondolnunk kell velük, hogy élni, repülni tudjanak.

Én biztos megteszem, legyen ez az én imám.

És az én országom.

Kucsera Zsuzsa

További részletek: http://kuruc.info/r/7/95264/#ixzz1szRgVuPH

Ángyán József lemondásának hátteréről

Ángyán József nyílt levelében beszél lemondásának hátteréről, a mindent behálózó maffiahálózatról, és a lehetséges dél-amerikanizálódásról.
Mint ismeretes Ángyán, a Vidékfejleszési Minisztérium politikai államtitkára  január 18-án nyújtotta be lemondását írásban, döntését azonban akkor nem indokolta. Orbán Viktor nem sokkal később elfogadta a lemondását. Akkor zöldszervezetek levélben fordultak Orbán Viktorhoz, egyebek mellett arra kérték a miniszterelnököt, erősítse meg pozíciójában Ángyán Józsefet. E kiállást köszönte most meg a professzor.

Az alábbiakban a nyílt levelet teljes terjedelmében olvashatják.

Kedves Barátaim!

Mindenek előtt engedjétek meg, hogy - megkésve bár, de - hálás szívvel ezúton mondjak köszönetet azért a sajtónyilatkozatért, amellyel felajánlott lemondásomat követően nyilvánosan kiálltatok mellettem és a Nemzeti Vidékstratégia irányvonala mellett. Ez a kiállás és egyenes beszéd segíthet csupán a viszonyaink megváltoztatásában. Ez adott nekem is erőt e számomra nehéz időszakban, és ad erőt a folytatásra is. Ennek önmagáért való értékéből mit sem von le a folyamat ma látszó végeredménye.

A felém irányuló - meg nem szolgált, ki nem érdemelt - szeretet egyúttal rámutat a felelősségemre és arra is, hogy döntésemet illetően magyarázattal tartozom mindazoknak, akik bíznak bennem és számítanak rám. A találgatások, csúsztatások, időnként rosszindulatú indoklások helyett jobb, ha magam adom magyarázatát elhatározásomnak.

Ami a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti, azt kell mondanom, hogy jó lelkiismerettel nem tehettem mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget a számomra egyre növekvő lelki válságot okozó problémák és a hónapok óta érlelődő végső döntésem okainak személyes megbeszélésére. Ez utóbbit - nem kis szomorúsággal bár, de természetesen - tudomásul vettem, ám ettől világlátásom, a magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi közösségek és családok iránti elkötelezettségem mit sem változott.

Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen indokolnám, kérem engedjétek meg, hogy az alapvető okokról és körülményekről az alábbiakban tájékoztassalak Benneteket.

Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.

Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk.

Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása .

Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással - amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet - jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! Maradásommal a bennem bízó emberekben nem tarthattam fenn tovább azt a tévképzetet, hogy a közösen meghatározott irányba rendben mennek a vidékfejlesztés ügyei. Én nem csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem fogom senki kedvéért sem megtenni! Jeleznem kellett hát a fenti helyzetet és irányváltást, és erre nem maradt más eszközöm, mint lemondásom felajánlása.

A fent leírtak után úgy gondolom, nem kell külön indokolnom, hogy mélységesen egyetértek Miniszterelnök Úrnak az utóbbi hetekben több fórumon elmondott azon tételmondatával, hogy "a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól!" Örömmel és bizakodással ám egyúttal türelmetlen várakozással is tölt el, hogy e mondat tanusága szerint Miniszterelnök Úr is látja a problémát. Éppen ezért ehhez a megítélésem szerint igen fontos tételmondathoz magam csupán két kisebb, szerény megjegyzést tennék.

Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem számítom a szó igazi értelmében vett "elithez" tartozók közé, sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek tartom őket.

Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa. Arról nekem sajnos nincsenek információim, hogy mikor és milyen eszközökkel kezdődik el e körök eltávolítása a hatalomból, de türelmetlenül várom ennek bekövetkeztét. Meggyőződésem ugyanis, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarság számára!
Ahogy látom nem lesz egyszerű a folyamat, de e valódi rendszerváltó, nyíltszini küzdelemben magam is szivesen részt veszek, erre készen állok! Abban a Korten által megfogalmazott "modern kétpártiságban", amelyben az egyik oldalon a spekuláns multinacionális nagytőke és helyi rezidenseinek érdekei, a másik oldalon pedig az emberek, a helyi közösségek érdekei és értékei állnak, én ez utóbbiak pártján állok és ott is maradok! Meg vagyok győződve arról, hogy az emberek is ezt várják tőlünk, és a két oldal birkózásában velünk vannak. Velük, az emberekkel és nem az oligarchákkal kell szövetséget kötnünk! Ezzel a belső összefogással leszünk kifelé is erősek!

Addig azonban, amíg mindez - rossz előérzeteim szerint komoly megrázkódtatások és katartikus kijózanodások után bár, de törvényszerűen - bekövetkezik, addig is Sík Sándor és Teréz Anya tanácsait követve igyekszem "tenni a jót ott, ahol lehet, úgy, ahogy lehet. Tekintet nélkül arra, hogy másoknak tetszik-e, vagy nem, hogy mások látják-e, vagy nem, hogy lesz-e sikere, vagy nem." A lemondásom kapcsán kialakult - állásfoglalásra késztető, éles - helyzetben, a számomra is meglepő és megindító, felém irányuló - meg nem szolgált - szeretet láttán úgy érzem, hogy sokan gondolkodunk ugyanígy, és ez ad számomra hitet, reménységet a világunk változtathatóságában. E cselekvés terepeit ma számomra ismét az Egyetem, az Országgyűlés és a civil nyilvánosság fórumai jelentik.

Kedves Barátaim!

Kérlek Benneteket, hogy a fentiekről az általam igen nagyra becsült szervezetetek tagságát és civil szerveződéseitek minden résztvevőjét is tájékoztassátok, és nekik is adjátok át hálás köszönetemet, szeretetteljes, baráti üdvözletemet.
Remélem lesz még alkalmunk közösen tenni hazánk, nemzetünk, a magyarság és annak vidéki közösségei megmaradásáért, felemelkedéséért.

Erőt adó állásfoglalásotokat, kiállásotokat ismételten hálásan megköszönve, "a világ fölött őrködő Rendben" és összefogásunk erejében változatlanul bízva őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:

Ángyán József

barikad.hu

JÉ! (forrás: kuruc.info????)

Titkos forgatókönyv szerint dönthették be a Malévet

Varga Jenő, a Malév állami felszámoló által kijelölt vagyonfelügyelője állhat a nemzeti légitársaság elleni felszámolási eljárást elindító hitelező cég mögött, amely valójában egy mikrovállalkozás. Törvényjavaslatok és kormányrendeletek időzítése utal arra, hogy a kormány is együttműködik a baloldalinak tartott pécsi milliárdossal. Kérdéses azonban, hogy ki járhat jól a Malév „irányított” felszámolásával. Február másodikán a Fővárosi Bíróság közleményben tudatta, hogy a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.-vel mint adóssal szemben hitelezője, a Bellum 2000 Kft. felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be, a bíróság pedig egy új törvény alapján rendkívüli vagyonfelügyelőként egy állami céget, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t rendelte ki a Malévhez. Másnap már nem szálltak fel a gépek. A felszámolási eljárást kezdeményező cég, a Bellum 2000 Kft. a Nemzeti Adó-és Vámhivatal online nyilvántartása szerint egyetlen alkalmazottal működő cég, vagyis igazi kis- vagy inkább mikrovállalkozás. Alaptevékenysége titkári, fordítói tevékenységről változott az évek folyamán “egyéb gazdasági tevékenység”-re. Árbevétele a 2010-es, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott online nyilvántartásban fellelhető beszámolója szerint alig egy éve is minimális, hétmillió-hétszázezer forint volt. Jelenlegi tulajdonos-ügyvezetője, Krieg Ferenc nem közismert vállalkozó. Messzire vezetnek a szálak Egy ilyen jelentéktelennek tűnő cégecske nehezen rendelkezhet annyi követeléssel, ami a Malév elleni felszámolási eljáráshoz vezethet, az Index és az Inforádió viszont a Bellum 2000 Kft.-t „évi 6-7 milliárdos árbevételű” vállalkozásnak nevezték érthetetlen módon. Ekkora forgalmú cégnél már elképzelhető volna a Malév bedöntéséhez is elegendő követelésállomány, ugyanakkor a 2010. évi beszámoló ismeretében kevéssé tűnik valószerűnek, hogy saját erejéből nőtt volna hirtelen ilyen óriásira a Bellum 2000. Elképzelhető az is, hogy a légitársaság elleni eljárás elindításához egy ismeretlen cégcsoport által a Bellum 2000-re engedményezett követelések adták az alapot. A Bellum 2000 hátterének feltárása során több ismert, az üzleti világ politikával összefonódott részében mozgó vállalkozó nevére bukkantunk. Arra is figyelmesek lettünk, hogy a feltételezett érdekkör - amelytől a Bellum 2000 felé a kővágószőlősi ipari parkon keresztül vezetnek szálak - történetében mintha jelentős szerep jutna a felszámolásoknak. Az érdekkör kulcsfigurájának pedig éppen az a Varga Jenő felszámoló-milliárdos tűnik, aki jelenleg a Malév feletti rendkívüli vagyonkezelői feladatokat valójában ellátja. Krieg Ferenc egy ipari parkot üzemeltető cég ügyvezetése során kapcsolatba került Varga Jenő körével. Felszámolásokból lett milliárdos - Varga Jenő A Malév rendkívüli vagyonkezelője baloldalinak tartja magát - árulta el korábban a Pécsi Újságnak. Személyesen ismeri Gyurcsány Ferencet, de hasonló viszonyt ápol számos jobboldali prominenssel is. Önvallomása: „Azt gondolom, hogy nem kerültem túl közel a politikához - sem a rendszerváltás előtt, sem azt követően. Ma mindkét nagy erővel egyforma távolságot tartok, bár mindig inkább arra igyekeztem, amelyik éppen nincs hatalmon.” Vargára az utóbbi időkben az országos sajtó kétszer figyelt fel: először, amikor feleségét alkotmánybírónak javasolta a Magyar Szocialista Párt, másodszor pedig amikor korábbi alkalmazottja, Imhof Gábor a pécsi egyetem korrupciós botrányának központi figurája lett. Varga Jenő cége, a Vectigalis Zrt. végezte a Baranya Megyei Tejipari Rt., a pécsi és a simontornyai bőrgyár felszámolását, továbbá a Kanizsa Bútorgyár Rt., a Zala Húsipari (Zalahús) Rt., a Styl Ruhagyár, a Fűzfői Papírgyár Rt., a Pápai Hús Zrt. vagy a Nitrokémia 2000 Rt. elleni hasonló eljárásokat is. A felszámolópiac emblematikus alakja többször szerepelt a Napi Gazdaság a leggazdagabb magyarokat bemutató listáján is. A törvényhozás készült Ha a kormánypárti többségű országgyűlés 2011 nyarán nem fogadja el Rogán Antal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalatok felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslatát, szinte biztos, hogy ma nem Varga Jenő felügyeli a Malév vagyonát. „Mezei”, nemzetgazdasági szempontból nem kiemelt cégek felszámolásánál ugyanis a csődtörvény szerint a bíróság ma már elektronikus, véletlenszerű kiválasztás módszerével jelöli ki a felszámolót vagy a vagyonfelügyelőt, éppen a korábbi visszaélésekből okulva. A Malév elleni felszámolási eljárásban alkalmazható különleges szabályoknak Rogán törvényjavaslata mellett további lépések is megágyaztak. A közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor által benyújtott és december 30-án kihirdetett pontosító törvényjavaslat; valamint három szintén 2011. december 30-án kihirdetett kormányrendelet. Az első megállapítja a stratégiai jelentőségű vállalatok felszámolásának néhány eljárási szabályát, a második minden ilyen esetre az állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit kft.-t jelöli ki állami felszámolóként, a harmadik pedig a vállalatok stratégiaivá minősítésének módját szabályozza. Egy hónap múlva, január 30-án a Malévot stratégiailag kiemeltnek minősítő, és ezzel speciális eljárásra jogosító kormányrendeletet is kihirdették. Irányított felszámolás Hogy mennyire pontosan illeszkedett a Malév elleni felszámolási eljárás a törvény- és rendelethozási tempóhoz, jól mutatja, hogy a Bellum 2000 Kft. által benyújtott kérelem a rendelet kihirdetése utáni két napon belül, február elsejére eljutott az illetékes bírósághoz. A vagyonfelügyelő kijelölését a Fővárosi Bíróság másodikán közölte, az erre következő napon pedig a Malév beszüntette a működését. A bíróság a friss jogszabályoknak megfelelően a Hitelintézeti Felszámoló Kft.-t jelölte ki rendkívüli vagyonfelügyelőnek, és rendkívüli moratóriumot rendelt el a Malévval szemben. Ennek során a vagyonfelügyelő a bíróság következő döntéséig - hogy induljon-e felszámolás vagy sem -, de legfeljebb huszonhárom napig számos jogosítvánnyal, például a Malév pénzforgalmi számlái feletti együttes rendelkezési joggal bír. A hvg.hu korábban a Malév ügyéhez közel álló forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté minősítés, valamint egy rendkívüli vagyonfelügyelő kinevezése egy kormányzati stratégia része volt, aminek célja a Malév megmentése, a nehéz időszak átvészelése lett volna. Kérdés, hogy ehhez miért van szükség Varga Jenőre, illetve a Krieg által indított eljárásra. A kijelölt vagyonfelügyelő ugyanis a „rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság”, vagyis a Hitelinintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. A cég ügyvezetője, Fábián Balázs korábban céges formában emlegette a vagyonfelügyelőt: a kft. fő feladatairól, a Hitelintézeti Felszámoló megbízatásáról beszélt a Malév kapcsán. A Népszabadság híre alapján azonban ekkorra már tudni lehetett, hogy Varga Jenő lesz a Malév vagyonfelügyelője. Azóta a Hitelintézeti Felszámoló Kft. mintha teljesen kiszállt volna a Malév-ügyből. Az atlatszo.hu telefonon megpróbált beszélni az állami tulajdonban lévő vállalatnál Fábián Balázs ügyvezetővel, a kapott tájékoztatás szerint viszont a Malévval kapcsolatos ügyekben egyedül Varga tud válaszolni kérdésekre. „Ő van megnevezve” - mondta az ügyfélszolgálatos hölgy, arra viszont nem tudott választ adni, milyen alapon nevezték ki Vargát vagyonfelügyelőnek. Elképzelhető, hogy az állami felszámolócég vele szerződésben álló magánszemélyeket kijelölhet egyes feladatok ellátására, ugyanakkor különösen a Malévéhez hasonlóan kritikus esetben érthetetlen éppen az államtól mindeddig meglehetősen független felszámolási tevékenységet folytató Varga kijelölése - főképp, ha esetleg az eljárást elindító céghez is köze lehet a vagyonkezelőnek. A Hitelintézeti Felszámoló Kft. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló társaság, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, vagyis Németh Lászlóné miniszter és a Fidesz gazdasági hátországából delegált tanácsadói felügyelnek. Azt viszont már csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, hogy a fejlesztési minisztériumon, az állami vagyonkezelőn és az állami felszámolócégen keresztül a Fidesz gazdasági hátországa, törvényhozó tevékenységén keresztül a kétharmados kormánypárti parlamenti frakció, a jó tempóérzékkel meghozott rendeletein keresztül pedig a magyar kormány is együttműködjön a Malév irányított bedöntésében Gyurcsány Ferenc milliárdos ismerősével. Vagy mégis? privatkopo.hu

Közmunkaprogram...Vásárosnamény...

Elmesélem, hogy telt a mai napom. Reggel felkeltem (4:30), elmentem "dolgozni" 5:40-kor. Már az ajtóban 20 cigány. Továbbmentem az úgynevezett "melegedőbe", ott megint vagy 30 cigány. Telt-múlt az idő, gyülekeztek az emberek. Egyszer hallom, hogy valami kisfőnök beszélget, és mondja, hogy összesen 200 ember van. Ebből összesen 15 fő volt magyar.

A cigányok elkezdtek pampogni, hogy a magyarok mit keresnek itt stb. Hogy mondjam, kicsit paráztam is, de aztán elcsendesült a dolog. Azt nem is szeretném részletezni, hogy milyen "illatfelhő" kísérte őket... 9-kor átmentünk a művelődési házba aláírni a papírokat... Elmagyarázták mindenkinek, hogy "brigádok" mennek, nem pedig összevissza. Erre a köcsög rétinigger mit csinál? Tolakszik... És ő mondja, hogy a "geci magyarok" tolakodnak... 9:30: vissza a koszfészekbe, amit ők melegedőnek neveznek... 10:00: balesetvédelmi oktatás, amit persze mi, magyarok kussban végighallgattunk, a cigányok nem... Ugyebár szó esett arról, hogy nem lehet inni stb... Erre mindenki ordibál, hogy ez szemétség, mi az, hogy nem lehet inni. Szóval elszabadult a pokol valamilyen szinten. 10:30-kor hazajöttem.

Azt még hozzátenném, hogy 8 óra munkáról van szó (havi 46 ezerért). Azért jöttem el, mert azt sem tudták megmondani, hogy ki mit fog tevékenykedni. Kicsit értetlenül állok, és azon gondolkodom, hogy vajon ezért tanultam-e. Vagy ennyit ér az érettségim? Persze akad olyan ismerős, aki természetesen máshol dolgozik, jobb, rendezett körülmények között... És amikor én megkérdeztem azt az illetőt, aki engem felvett, hogy miért is kerültem ide, az volt rá a válasz: mert csak itt volt hely. Hát köszönöm szépen, én ebből nem kérek.

Adjon az Isten szebb jövőt!

(József)

A Mazsihisz mondaná meg, ki mit nyilatkozhat, és melyik parlamenti bizottságnak lehet tagja

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői levélben fordultak Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez. A Mazsihisz vezetői a külügyi bizottság jobbikos tagjának a napokban megjelent nyilatkozatára utalva azt kérik, hogy a T. Ház a "megfelelő szankcióval" sújtsa az "ilyen személyeket", s ha szükséges, fosszák meg "őket" a bizottsági tagságuktól, felszólalási lehetőségeiktől:

Tisztelt Házelnök Úr!

Minden jóérzésű embert megdöbbentett Gyöngyösi Márton jobbikos képviselőnek a Jewish Chronicle c. újságban tett fajgyűlölő nyilatkozata, amelyet a magyar sajtó is ismertetett.

Ez a nyilatkozat ismételten rávilágított arra, hogy Magyarországon létezik egy olyan társadalmi csoport, amelynek képviselői a Jobbik révén a Parlamentbe kerültek és ezt arra használják fel, hogy gyűlöletet szítsanak, tönkre tegyék (sic!) Magyarország jó hírnevét, és visszavessék országunkat abba a pária szerepbe, amelybe az 1940-es évek tömeggyilkosságai taszították.

Különösen sajnálatos, hogy Gyöngyösi képviselő a külügyi bizottsági tagságát arra használta fel, hogy olyan színben tüntesse fel magát, mintha annak tagjaként az egész bizottság véleményét tolmácsolná, és a többiek is egyetértenének azzal, hogy a zsidóságot és Izraelt gyalázza.

Véleményünk szerint megengedhetetlen, hogy a külügyi bizottság egyik tagja ilyen nyilatkozatot tegyen, ezért kérjük, hogy megfelelő szankcióval sújtsák az ilyen személyeket és ideiglenesen, vagy véglegesen fosszák meg őket a bizottsági tagságuktól, felszólalási lehetőségeiktől.

Biztatónak tartjuk, hogy a KDNP nyilatkozatban ítélte el Gyöngyösi képviselő kijelentéseit. Javasoljuk, hogy a t. Ház kövesse ezt, és mutasson rá arra, hogy nem ért egyet az ilyen megnyilatkozásokkal.

Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar demokratikus pártok képviselői képesek együttesen fellépni a szélsőjobb fenyegetése ellen, és ha szükséges a házszabály módosításával fogják biztosítani Magyarország tekintélyének megőrzését.

Mielőbbi intézkedésében bízva, válaszát várva

Tisztelettel

dr. Feldmájer Péter
elnök

Zoltai Gusztáv
ügyvezető igazgató

(Forrás: Mazsihisz)

További részletek: http://kuruc.info/r/2/91769/#ixzz1ljwmNdkR

Békemenet Bajnai Gordonért :-))

Végre egy jó hír!

Százmilliókat kapnak örökjáradék címén a zsidók

Több hónapnyi tárgyalás után megállapodás született a magyarországi zsidó vallási közösségek között a zsidó örökjáradékok idei kifizetésének rendjéről - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden.

A kormány közvetítésével létrejött megállapodás értelmében a 2012-ben esedékes örökjáradék összegét a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) adja tovább az új egyházi törvény által egyenrangú felekezetként felsorolt többi zsidó felekezetnek - olvasható a közleményben.

Ennek alapján a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközségnek (MAOIH) 190 millió forint, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH) pedig 150 millió forint járadékot fizetnek ki a támogatási forrásokból.

(MTI)

Az EU igazi arca...

Európa Tanács: Kárpótlás csak a zsidóknak jár, a Délvidéken lemészárolt magyarok családtagjainak nem

Az Európa Tanács nem támogatta, hogy Szerbia kártérítést is fizessen az 1944-1945-ös délvidéki mészárlások áldozatainak.

Az ET elnöke Izrael küldöttjével - nekik nem szoktak nemet mondani

Az Európa Tanács határozatban ítélte el az 1945 utáni lakosságcseréket, a testület azonban nem támogatta, hogy Szerbia kártérítést is fizessen az 1944-1945-ös délvidéki mészárlások áldozatainak. A tanácskozásról a testület egyik magyar tagja, Gaudi-Nagy Tamás számolt be. A jobbikos képviselő elmondta: a testület Szerbia emberi jogi helyzetét vizsgáló jelentését készítette, ehhez nyújtott be módosító javaslatot. A politikus kijelentette: azt szerette volna elérni, hogy a szerb állam fizessen kártérítést a vérengzésben elhunyt áldozatok hozzátartozóinak.

"Úgynevezett kapcsolódó módosítást nyújtottam be, amely azt célozta volna, hogy a negyvenezer megölt, lemészárolt magyar embernek, illetve mindenkinek, minden emberiség elleni büntett áldozatává vált embernek a szerb állam fizessen kártérítést, és a bűnösöket vonja felelősségre, ezt a módosító javaslatomat sajnos csak tízen támogatták" – mondta Gaudi-Nagy Tamás.

(DunaTV - Híradó)

További részletek: http://kuruc.info/r/3/91463/#ixzz1l4qB9284

Magyar gyógyszer - MAGYAR BOTRÁNY! ! !

Mi történt volna a világgal, ha a csendőrség annak idején
Dr.Semmelweis Ignác az anyák megmentőjénél, vagy Dr.Szent-Györgyi
Albert orvosprofesszornál a C vitamin feltalálójánál egy feljelentés
nyomán házkutatást tart és kuruzslónak minősíti őket!

**2011-ben Magyarországon ez történik!** Az okokért lehetne egy külön
fórumot nyitni!



"Dr. Horváth István orvosbiológus prof. úr 40 év kutató munkája
eredményeként, melynek során mint az USA tudósaival mint az orosz
kutatókkal együttműködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni
oltóanyagot. Erről a 2000-es ével elején már a Duna TV is beszámolt:

http://www.magyarhon.eu/mozi/ertekeink/horvath/

Ha engedélyeznék, akkor a szakértők szerint Nobeldíjas találmány
lehetne! Ő az egyetlen a világon, akinek sikerült ezt a megoldást
megvalósítani. Önmagának azonnal beadta a gyógyszert, amely 100%-ig
hozta az elvárt eredményeket nála! Majd ezt követően orvosok sokasága
oltotta be ezzel a szerrel magát, akiknél 100%-os eredményt hozott !

Az előző években többször biztatták őt különböző pályázatok útján a
magvalósítás reményével, de asztal fiókban maradt az ügy.

100 millió Ft kellene a hivatalos akkreditáláshoz, amit egy 74 éves
nyugdíjas sosem képes összeszedni. Egyedül a mindenkori államhatalom
képes ennek az anyagi hátterének a biztosításához. A múlt rendszerben
megkérdezték tőle a minisztériumban, hogy miért jó az a hazánknak, ha
annyi öreg embernek megmenti az életét !!!!!! Felháborító, hogy ilyen
emberek ülhettek a magyar egészségügy vezetőségében.

Annak idején 10 millió dollárt ajánlottak a nyugati gyógyszercégek a
találmányért. A közelmúltban 100 millió dolláros ajánlattal keresték
meg, amit azzal utasított el, hogy " én egy Magyar ember vagyok,
szinte mindent eladtak ebből az országból, de ez a csoda Magyarországé
és nem eladó!

Nos ezt követően ebben az évben Horváth professzor úr ismét a
minisztériumban járt és ígéretet kapott Szócska miniszter úrtól a
segítséghez. Ezt követő napokban a rendőrség megszállta az idős ember
lakását és a Nobel díjra esedékes világtalálmány kutató
professzorától, kuruzslás vádja miatt lefoglalta az összes iratot és
a komputereit melyeken a találmányainak leírásai vannak. Még aludni
sem engedték az öreg tudóst a lakásában.


A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne
Magyarországon megmenteni azt a 15 000 embert ,amely évente eltávozik
infarktus miatt és meggyógyítani több százezer embert itthon és
milliókat külföldön, melyek az érelmeszesedés következményei miatt
szenvednek illetve meghalnak. Amennyiben az ő eljárását Magyarország
üzletileg megvalósítaná, képes lenne hazánk akár 100 milliárd dollár
valutát hozni nemzetünk asztalára és ezt minden évben. Gondolják csak
el mit jelent ez a magyar nemzet számára. Úgy tűnik komoly érdekeket
sért a magyarság de az emberiség ilyen fokú megsegítése. Meddig lehet
még az ilyesmiket elviselni?"



Utolsó hír, hogy a Professzor Úr ugyan el nem adta a találmányát, de
napokon belül egy külföldi országban akkreditálják a találmányát mint
gyógyszert és akkor indulhatnak a turista buszok, vagy repülőgépek és
lehet csatlakozni azok táborához (gondolom én!) akik már
megszabadultak e csodálatos gyógyszer által a világ legalattomosabb
betegségétől!

Fontos tudni:

- teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést

- ezáltal az agyi katasztrófákat, amit 90% -ban az agyi érelmeszesedés okoz

- helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával

- újra indítja nagy százalékban hasnyálmirigy által termelt inzulin
nevű hormon termelődését

- a szem hajszálereiben szintén megszünteti a meszesedést

- a harmadik szívinfarktuson átesett ember, akinek élete végéig
kellene szedni a szív és várnyomás csökkentő, valamint a vérhígítókat,
elhagyta az összes gyógyszert! (orvosilag igazolt eset!)



De lehetne folytatni a sort több oldalon keresztül a hozzáértőknek!

Csakhogy van egy gyógyszer lobbi.... és bizony a patikák polcainak
egyrészét ez a szer felszabadítaná!

Na meg az egészségügyben a várólista nem ezért lett kialakítva annak
idején, hogy a nemzet tovább éljen!

De ha kiszámítjuk mennyi hasznot lenne képes hajtani ez a gyógyszer
ennek az országnak, akkor vissza lehetne hozni nyugodtan 60 évre a
nyugdíjakat és a mi nyugdíjasaink mehetnének évente Németországba és
Svájcba kirándulni egy élet munkájának jutalmául!

Jó lenne, ha a közgazdászaink a saját fizetésükön túl képesek lennének
számolni, mert ez a szer nem az " itt a piros-hol a piros"! Hanem
kihúzhatná az országot pár év alatt a teljes adósságából!



Publikációk az érelmeszesedést gyógyító ANTIGÉN találmányról:



ECHO Tv Kutatási műsora

Ahol nyíltan leleplezik, miért nem engedélyezik gyógyszerként
bevezetni, miután már Főorvosok is oltják vele magukat!!!
A Bizonytalan konkurencia reakciója! Magyar mondás: " aki tudja
csinálja, aki nem, az tanítja"

Vagy netán azért a tiltakozás, mert féltik a paraszolvenciájukat?

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0624/350212/vitak_a_magyar_1.htm



Küld el mindenkinek, hátha egyszer egy Kormánytag is elolvassa ezt az
üzenet