Pár tanács hazafiaknak a kommunikációról - a rendőrségnek új "fegyvere" van

Csak csendben, körültekintően! Az országos főkapitány, Bencze József büszkén számolt be arról, hogy minap elkészült a Rendőrségi Szövegbányászati Rendszerre keresztelt "vadászfegyver". Nyilvánvaló, hogy a hazafiak ellen is bevetik ezt a programot. Hogyan védekezzünk ellene?

A hír:
Így a rendőrök egyből kutakodhatnak az ellenzékiek internetes és egyéb kommunikációs lehetőségeiben, s gyárthatják az új terrorista elméleteket.

Ezzel az eszközzel bűnmegelőzési, bűnüldözési feladataink ellátásához szükséges adatok, információk kinyerését, a bűnügyi elemző, értékelő munka bonyolítását tettük sokkal gyorsabbá és eredményesebbé - nyilatkozta a rendőrfőkapitány. A Magyar Tudományos Akadémiával és a Montana Zrt-vel közösen kifejlesztett rendszer az ORFK korábban kiépített dokumentumtárában bonyolít szabadszöveges visszakeresést. Ez jelenleg közel 55 millió dokumentumot jelent. De ez folyamatosan bővül, 24 óránként frissül az információs bázisunk, vagyis ilyen időközönként kerülnek be újabb és újabb nyomozati anyagok és adatok. Megfelelő hívószavakkal bármilyen, egy adott bűnesettel kapcsolatos kérdésünkre választ kaphatunk, percek, sőt, akár pillanatok alatt - mondta Bencze, kifelejtve, hogy az ellenzék megfigyelését szolgálhatja leginkább a rendszer.

Pár Tanács

Először is szögezzük le: nem mindenkit figyelnek meg a nemzeti oldalon, mert nincs rá kapacitás (pont ennek az aránynak a javítására dolgoznak ki ilyen feldolgozó rendszereket - a szerk). Tehát, ha valaki csak eljár Kárpátia koncertekre, ahol mindig leissza magát, az valószínűleg nem kerül bele a szakszervek látókörébe, maximum egy fontosabb személynek a kapcsolatrendszeri köre által.

De az sem jó hozzáállás, hogy "engem úgysem", meg "én csak törvényesen csinálok mindent, nem találnak rajtam fogást". De találhatnak bárkin, ha akarnak, maximum kiengedik pár év múlva a börtönből (megalapozott gyanúval 4 évig lehet valaki előzetesben, nem is kell hozzá olyan sok "bizonyíték").

Mik az alapvető intézkedések és eljárások, amiket be kell tartanunk?

-Kerüljük az elmebeteg és a modern-kor torzszülöttjeinek tekinthető mindenféle profilvadászásra alkalmas adatbázisokat. Ilyen pl. az Iwiw, myvip és társai. Ha mégis szükségünk van egy hozzáférésre (mert egyébként tényleg kiváló adatbázisok ezek, pont ezt használják ki - a szerk), akkor egyszerűen töröljünk magunkról minden képet, nevünket írjuk át olyanra, amiből nem lehet kikövetkeztetni a polgári nevünket. A kapcsolatainkat töröljük, illetve töltsük fel teljesen hamis kapcsolatokkal.

Ha valódi adatokat adunk meg, netán a lakcímünket, telefonszámunkat is, és mellékelünk magunkról fotót is, akkor nemcsak a hazafiakra vadászó NBH munkáját könnyítjük meg, hanem kiszolgáltatjuk magunkat más ellenségeinknek is, akik akár személyes okból, vagy pusztán nyereségvágyból, esetlegesen ideológiai okokból támadnának meg minket. Tehát, aki ezek után nem jár el a fentiek szerint, az is meg is érdemli.

-Semmi, de semmi olyat se beszéljünk meg neten (cset, skype, e-mail), mert mindegyik üzenetközvetítési forma visszafejthető, megkereshető. (Ez a pár sor nem tér ki a titkosított üzenettovábbítására, hanem a teljesen kezdőknek kíván pár támpontot adni - a szerk.)

Ha mégis használnunk kellene mondjuk olyan netes szolgáltatást, amivel üzenetet kell eljuttatnunk valakinek sürgősen, akkor a következő a teendő: otthoni netet szépen elfelejtjük (vagy veszünk mondjuk egy olyan mobilnetet, ami nincs a mi nevünkön, bár ezzel meg nem léphetünk oda, ahol azonosíthatóak vagyunk, pl. saját postafiók) és elmegyünk egy internetes kávézóba, ahol beregisztrálunk egy postafiókot egy ingyenesen használható szolgáltatónál. Lehetőleg teljesen átlagos felhasználónevet választunk (hazafi15, Titkosellenálló88 nem játszik), és ezt a hozzáférést megosztjuk azzal előre, akivel vélhetően majd kommunikálni fogunk a későbbiek során. A postafiókot mind a két fél innentől csak biztonságos, hozzá nem köthető internettel nyitja meg, levelet pedig csak a létrehozott fiókra lehet innentől küldeni. A másik fél belépve látja az üzenetet. Ehhez csak annyi, hogy mind a ketten betartsák az egyszerű szabályokat. Persze mondanom sem kell, hogy a leveleket törölni kell, és itt sem szabad olyat megbeszélni, csak körülírni, esetlegesen egy előre megbeszélt jelrendszert használni.

-Ugyanez vonatkozik a telefonokra. Semmi olyat sem szabad beszélni a telefonunkon, de még a jelenlétében sem. Az a tuti, ha otthon hagyjuk, ugyanis a cellainformációkat a szolgáltatók eltárolják, és azokból tudják, hogy merre járt a telefontulajdonosa egy-egy adott időben. Budapesten pár méterre pontosan meg tudják határozni ezt a helyet.

Természetesen, ha muszáj telefonon kommunikálni, akkor lehet használni más nevén lévő telefont. Itt is játszik a fenti módszerhez hasonlóan, hogy más nevén van a telefon (de nem hívunk olyat, akinek nincs ilyen készüléke), vagy két telefonfülke egy megbeszélt időpontban.

-NE jegyeztessük meg a jelszót sehol sem. Még akkor sem, ha 100%-ig biztosak vagyunk abban, hogy csak mi használjuk a gépünket. A megjegyzett jelszavakat tartalmazó böngészőket egy házkutatás után, egy lefoglalt számítógépen a szervek is használhatják.

-NE engedélyezzük a naplózást. Még akkor se, ha teljesen ártalmatlan bájcsevegéseket folytatunk másokkal. Ez hasznos a féltékeny partner ellen is, de még inkább a titkosszolgálatok munkáját nehezítjük meg, mert a lefoglalt számítógépeken könnyedén visszaolvassák az üzeneteket, és mondjuk egy alibi is megdönthető vele, de ugyanúgy kapcsolati rendszer térképezésre használható és felelőtlen lépés a másik partnerünk felé is. A régi naplóbejegyzéseket töröljük!

Összefoglalva, általánosan kijelenthető, hogy használjuk körültekintően az internetet, és az olyan ügyeket csak személyesen, telefonoktól és más fülektől mentes helyen kell megbeszélni.

A barátnőnek meg nem elmondani az ügyeinket, mert számtalan esetet egy megsértődött, bosszúvágyú ex oldott meg úgy, hogy besétált a legközelebbi rendőrségre mesélni a volt barátjáról (vagy megkeresték a nyomozók később, és mivel már nem volt meg a kapcsolat, így mentette magát pár jól irányzott fenyegetés után). Egy jó ügyvéd száma meg mindig legyen nálunk, továbbá ne dőljünk be semmiféle kihallgatási technikának ("mások már vallottak, itt fogsz megrohadni, számtalan bizonyítékunk van"), de ez már más témakör.

(Stop, Hunhír nyomán Szent Korona Rádió)

Szerintetek???

Ismét magyar cég tönkretételéből híznak a metélt piócák

Nehézkes, bonyolult, sőt, kockázatos lett volna az egyik nagy ingatlanfejlesztő cégnek, hogy közös tulajdonban lévő telken építkezzen, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság nyolcmilliárd forintos kártérítést ítélt meg neki. A horribilis összeget karácsonyra kell kifizetnie a telek régi tulajdonosának, a szomszédban székelő BVM Épelem Kft.-nek. Az Ablon Group projektcége egy el sem kezdett business center elmaradt hasznát és az időközben megnövekedett építési költségeket verte rá a több évtizede működő, dolgozói tulajdonban levő vállalatra. Alább folytatódik az Index cikke.

Szívinfarktus kerülgette a BVM Épelem Kft. menedzsmentjét, amikor novemberben a Budafoki úti irodaházukban felolvasták nekik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti Választottbíróság ítéletét, hogy harminc napon belül fizessenek meg a Global Center Kft.-nek, az Ablon Group leányvállalatának 4,9 milliárd forintot. Hamarosan kiderült az is, hogy ez csak az egyik része a fizetendő összegnek: a bíróság további hárommilliárd forintos nagyságrendben kamatköltségeket is rájuk terhelt. A per már két éve zajlott, a vezetőket mégis váratlanul érte a végkifejlet, az irodában világos volt mindenki előtt, hogy ha valami nem jön közbe, akkor vége a cég több évtizedes történetének, mivel az összeg a teljes cégvagyont felemészti.

A BVM Épelem a szocialista időkben kezdte működését a XI. kerületben. Az akkor még monopolhelyzetű vállalat a Budafoki út egykor városvégi ipari övezetében óriási alapterületű ingatlanon gyártotta a vasbetonelemeket, -gerendákat. A privatizációs korszakot is túlélte, miután száz dolgozó összeállt, és megvette saját munkaadóját az MRP-MBO program keretében, a 1990-es évektől pedig komoly tőkeinjekciót jelentett, hogy a 172 ezer négyzetméteres ingatlanból el tudták adni a nélkülözhető területeket.

A Global Center Kft., az Ablon Group projektcége 1997-ben vett meg egy kisebb részt a BVM Épelem Kft.-től. Az irodaberuházásokra specializálódott cég fantáziát látott a dél-budai térségben, és hamarosan megvásárolt egy hetvenezer négyzetméteres területet is.

Az Ablon Groupot Uri Heller izraeli mérnök alapította 1993-ban Budapesten. A cég gyorsan a város egyik legnagyobb irodaház-építő cégévé nőtte ki magát, miután a legjobb időben indította meg a Váci úti beruházásait. Az Ablon legutóbb a Magyar Postának kiadott Gateway irodaházat húzta fel az Árpád híd pesti hídfőjénél.

A BVM Épelemmel szerződő Global Center az anyacéghez hasonlóan a cégvezér személyes felügyelete alatt állt egészen tavaly decemberig. Uri Heller volt a cégjegyző a hárommillió forintos törzstőkéjű kft.-ben akkor is, amikor az a dél-budai ingatlan ügyében a választottbírósághoz fordult. Az ingatlanos cég 6,1 milliárdos kártérítés megítélését kérte az elképzelt beruházásának elmaradása miatt.

A Global szerint a terület régi tulajdonosa megakadályozta a telek tulajdonjogi rendezését, többször fellebbezett a megosztási eljárásokban, ezért az eredeti ingatlan egészen 2006-ig osztatlan közös tulajdonban maradt. Az ingatlancég állítása szerint a BVM Épelem „szerződésszegő magatartása” volt az oka, hogy a tervezett beruházások elmaradtak. Szándékában állt építkezni, de az osztatlan ingatlanra egyáltalán nem kaphatott engedélyt, állította a Global, hozzátéve, hogy a különböző földrészletekre kötött adásvételi szerződésekben rendre kikötötték, hogy az egységes ingatlant megosztják.

A Global először 2003 novemberében kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól elvi építési engedélyt egy ötvenezer négyzetméteresre tervezett „Budafoki Outlet Kereskedelmi Központ és Irodapark” beruházáshoz. Az engedélyezés körül három évig folyt a huzavona, a hivatal a Global kérelmére többször felfüggesztette az eljárást, majd 2006 decemberében végül kiadta az elvi engedélyt.

A 2006 óta megosztott ingatlanon az eltelt három év alatt sem történt egy kapavágás sem, a Global azonban ennek ellenére három jogcímen kárigényt nyújtott be a BVM Épelem ellen, hogy kompenzálja a késedelem okozta károkat. Az első tétel a felvett hitel után fizetett kamat és az azokra számított késedelmi kamat, a második az építési költségek növekedéséből eredő kár, a harmadik, a legnagyobb tétel az elmaradt haszon, amelyet 2003 óta kasszírozhatott volna az Ablon, ha elkészül a center.

A bíróságon a BVM Épelem tagadta, hogy bármilyen jogellenes magatartást tanúsított volna, és ezzel kárt okozott volna a Globalnak. Azt hangoztatta, hogy jogos okból fellebbezett a földhivatali határozatok ellen, és a fellebbezések csak néhány hónappal késleltették a megosztást.

A régi telektulajdonos azzal védekezett, hogy a Global nyugodtan építkezhetett volna a megosztott, de az ingatlan-nyilvántartásban külön még nem regisztrált telken, ehhez ők és valamennyi más tulajdonostárs hozzájárult. A BVM Épelem szerint az outlet center valójában azért nem valósult meg, mert a Global nem is akart építkezni, mert gondjai voltak a finanszírozással. A perben bemutattak egy sajtóinterjút, amelyben a Resource ingatlanmagazinban az Ablon ügyvezetője, Lovro Adrienn a cég helyzetéről nyilatkozva azt mondta, hogy „Budapesten végül két fejlesztésünk állt le, mind a kettő hátterében finanszírozási okok húzódnak meg. Az egyik esetben a bank lépett vissza a hitelezéstől, a másiknak pedig eleve nem volt még forrása.” A Global a perben is elismerte, hogy már nem az eredetileg tervbe vett outlet center megépítésében gondolkodik, hanem egy annál jóval kisebb "high-tech irodaházat" építene a Budafoki útra.

A bíróságot azonban nem győzte meg ez az érvelés, és szinte teljes egészében a Global beadványát fogadta el, amely szerint jelentős összegeket bukott a szomszéd miatt. A választott bírák ugyan elismerték, hogy a beruházást a közös tulajdonú telken is meg lehetett volna valósítani, az elméleti lehetőség megvolt rá, az ítélet szerint mégis méltányolhatók azok az okok, amelyek miatt az ingatlancég úgy döntött, hogy a tulajdonközösségben nem kezd bele a munkálatokba. A bíróság szerint ilyen körülmények között a beruházás „feltehetőleg mindig nehézkesebb, bonyolultabb és több kockázattal jár”, ezért az alperes magatartása, az építkezés késése és a késedelem miatt előállt kár között okozati összefüggés áll fenn.

A bíróság az építési költségek növekedése címén a kértnél nagyobb kártérítést is jogosnak tartott volna, de a szakértői számításra alapozott 3,1 milliárdos tételt nem ítélhette meg, mert az ingatlancég „csak” 2,81-at kért beadványában. A kártérítés összege a 2,18 milliárdos elmaradt haszonra kalkulált téllel együtt így 4,9 milliárd forint lett.

A Budafoki úti projektről nem volt szó a resource-os interjúban – állította az Indexnek Lovro Adrienn. Az Ablon ügyvezetője szerint a cikkben két másik leállított projektet emlegetett, amelyeket – a cikk alaptémájának megfelelően – az ingatlanpiaci válság miatt kellett leállítani, és nem egy 2000-ben kezdődött telekvita miatt. Lovro Adrienn elismerte, hogy az ingatlanfejlesztők cégek többsége nem perel a fellebbező szomszédok miatt, mert inkább építeni akar, de a cége itt olyan elhúzódó ellenállásba ütközött, amely jelentős anyagi károkat okozott. A telekmegosztás elmaradása azt jelentette, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált az építési engedély megszerzése, ugyanis a jogszabályok nem csak a saját terület, hanem a teljes, 170 ezer négyzetméteres, négy tulajdonos osztatlan közös tulajdonában lévő telek beépítésének vizsgálatát írják elő egyetlen épület építési engedélyének elbírálásakor is, mert az előírások vonatkoztatási alapja a "telek".

Az Ablon a döntés után az üzleti köröknek szánt közleményében örömmel tudatta, hogy perbeli ellenfelét a 4,9 milliárd mellett „körülbelül hárommilliárd forint esedékes kamat” megfizetésére kötelezték.
A Választottbíróságot az üzleti élet vitás ügyeinek gyorsabb jogi rendezése érdekében hívták életre, a gyorsaság érdekében a három bíró (egyiket az alperes választja, a másikat a felperes, a harmadikat a két bíró együtt kéri fel) döntése jogerős, fellebbezni ellene nem lehet. A BVM Épelem a választottbírósági ítélet érvénytelenítésért a Fővárosi Bíróságon pert indított, így – álláspontja szerint – a döntés még nem tekinthető véglegesnek. Úgy tudjuk, az FB első körben elutasította az ítélet végrehajthatóságának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet.

A jogorvoslati expressz

A választottbírósági eljárás számos előnye ellenére komoly kockázatokkal jár. Pozitívum a gyorsaság: gyakorlatilag egy-két tárgyalás után ítélet születhet. A bíróság tagjai közül két bírót a peres felek, a bíróság elnökét a felek által kiválasztott bírók választják meg. A felek által választott bírók gyakorlatilag a felek érdekeit képviselik, hiába deklarált az elvi függetlenség. Az ítélet az elnök meggyőzésén múlik. A bíróság ítélete ellen nincs jogorvoslati lehetőség, írásba foglalás után jogerős és végrehajtható. Érvénytelenítését meghatározott esetekben lehet kezdeményezni hivatalos bíróságnál, de érvénytelenített ítéletre eddig nem nagyon volt példa. Ennek köszönhetően szakmai körökben a válsztottbíráskodást a korrupció melegágyaként emlegetik, ezt a képzetet nem kevés, minimum "furcsának" minősíthető kitételeket és megállapításokat tartalmazó ítélet is erősíti.

kuruc.info