Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most, és Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását – mondta hétfőn Bukarestben Schmitt Pál köztársasági elnök, miután Traian Basescu államfővel tárgyalt.
Legyetek jó románok - üzente Schmitt az erdélyi magyaroknak
A Magyar Köztársaság fülkeforradalom utáni első államfője a román fővárosból üzent Székelyföldnek és Erdély magyarjainak, mondván előbb legyenek jó román állampolgárok, fizessenek adót, neveljék rendre gyermekeiket, majd aztán követeljenek kisebbségi jogokat maguknak. A rendszerváltás utáni magát jobboldalinak nevező kormányok idején még soha nem született ennyire vérlázító, az elszakított területeken élő magyarokat ennyire lenéző, őket rablónak, csalónak feltételező, nyíltan a román állam karjai közé taszító nyilatkozat.
kuruc.info
Vajon, a cigányainknak ilyet miért nem üzent? Egyszerű a válasz: mert nem igaz MAGYAR, csak egy tróger!
2010. október 18., hétfő
2010. október 6., szerda
Betreff: romatámadás a Lehel útnál
Betreff: romatámadás a Lehel útnál
Sziasztok,
Leírom Nektek, mi történt velem és édesanyámmal szombat délután fényes
nappal, hogy lássátok, milyenek ma a közállapotok, és Ti is vigyázzatok a
jövőben.
Szombat délután megtámadtak a cigányok engem és Anyát, mikor a Kika-ból
sétáltunk hazafelé, gyakorlatilag pár utcányira a lakástól. Testvéremnek
vettünk új bútorokat, Apu és testvérem így egy nagy Kika-s teherautóval
mentek haza, mi pedig pár aprósággal gyalog, ez egy 15-20 perces séta,amit
már többször megtettem, és szerintem egy viszonylag biztonságos helyen.
Mi nyugisan sétáltunk hazafelé, a Lehet útról befordultunk a Hun utcára
(most már tudom a nevét), ahol már amúgy sokszor elmentem, és nem tartom
veszélyesnek egyáltalán Ott kezdődnek a panelek, egy nagy parkoló, az
egész üres hétvégén.
Tipikus Olaszliszka eset történt velünk is: 5-6 cigány gyerek (5-8 évesek)
biciklivel direkt nekünk jöttek, mivel én a fal mellett voltam, Anyu
lábának. Azt, aki ráment Anyu lábára, Anyu a vállánál fogva megpróbálta
odébb tolni, gyakorlatilag a gyerek meg se érezte, és száguldottak tovább
a bicajjal. Persze elkezdtek olyan ocsmányságokat kiabálni, amit itt nem
is idézek.
Mi nyugodtan mentünk tovább, hiszen semmit nem tettünk. Amikor a panelek
előtt parkolón vágtunk át, tehát már vagy 100 méterrel feljebb is voltunk,
a gyerekek visszafele jöttek, és ordítoztak nekünk tovább, mi vmit
visszaválaszoltunk, hogy "Tanuljatok meg viselkedni", de még mindig nem
gyanakodtunk.
A gyerekek befordultak a Hun utcából nyíló egy utcába, és ez lett a
vesztünk, ui. hívták a családot.
A parkolót elhagyva egy parknak nevezhető füves részen sétáltunk tovább.
Egyszer csak nagy ordítozást hallottunk ("Megverted a gyerekem!"), és
ahogy visszafordultunk, láttuk, hogy egy bevadult cigány nő és két
kigyúrt férfi fut utánunk. Mi annyit visszakiabáltunk, hogy "Nem vertük
meg!", megfordultunk, és mentünk volna tovább. Éreztem már, hogy
veszélyben lehetünk, de egyszerűen nem hittem el,hogy ebből bármi lehet,
gondoltam, max. ott kiabálnak velünk egyet. Alig léptünk párat, utolértek
minket.
A nő anyát hátulról lerántotta a földre, és elkezdte ütni a fejét.
Egyértelműen nyakra és fejre ment. Kis dulakodás után fölé került, és
fojtogatni kezdte.
Én egy pillanatra szinte sokkot kaptam, hogy ez történik. El kezdtem
segítségért kiabálni, de senki nem járt arra. Aztán hátulról próbáltam
lecibálni a nőt Anyuról, de gyakorlatilag egy ütéssel leterített a földre.
Olyan állati erő volt benne, amit még nem éreztem. Volt még pár gyenge
próbálkozásom, de nem tudtam vele felvenni a versenyt.
Szerencsére Anyu is viszonylag erős, feszítette a nyakát, ellenállt. De
így is: a nő gyakorlatilag letépte róla a pólóját és mivel nem tudta
megfojtani, véresre karmolta a nyakát, mellkasát. A fejét is ütötte, de
ott szerencsére csak egy nagy púp lett, viszont több marokra való haját
kitépte.
A két cigány férfi csak állt mellettünk, és röhögtek. Pár perc ilyen
dulakodás után vmilyen oknál fogva, talán látták, hogy elég volt már,
megunták a balhét, nem tudom, végül lecibálták a nőt Anyuról. Ketten
tudták leszedni, a nő még mindig olyan erővel tépte volna Anyut. Aztán
gyorsan húztak visszafelé.
Mi ahogy felálltunk, és összeszedtük a cuccunkat, szinte sokkban voltunk.
Borzalmas volt látni, hogy verik, fojtogatják az anyámat, és még csak
segíteni se nagyon tudtam. Rögtön hívtam a rendőrséget, aztán tesómat. A
rendőrség becsületére legyen mondva, nagyon hamar kiértek, egyidőben
Apuékkal. A rendőrök mondták, hogy pattanjunk be, és megkeressük őket.
Befordultunk az utcára, ahol a biciklis esemény történt, most is ott volt
vagy 3 gyerek közülük. Kipattantunk, a rendőrök (2 fő) közrefogták a
gyerekeket, akik persze már tekertek volna haza értesíteni a pereputtyot,
de nem engedték el őket, letetették velük a bicajt, majd odavezettek
minket a házukhoz. Csata utca 4. senki ne menjen még a környékre se.
Mondanom se kell, az a régi,m 3 emeletes ház tele volt cigánnyal,akik ott
ordítozni kezdtek és kivonultak, de a rendőrök miatt szerencsére nem
támadtak. Nem idézem itt, milyen ocsmányságokat mondtak nekünk, és
vádaskodtak, hogy megvertük a gyereket. Amikor a rendőrök megkértek
minket,hogy mondjuk el, mi történt, és elkezdtük, hogy "cigány gyerekek"
biciklivel nekünk jöttek, persze rögtön ordítoztak, hogy rasszisták
vagyunk, mert ők romák. (Pedig a "cigány" szó az Ő saját nyelvükön a saját
nevük; de hát a liberális sajtó és politika segítségével arra már
kiokultak, hogy mindig rasszizmusra kell hivatkozni..)
A rendőrök amúgy már ismerték őket, az egyik férfinak pl. már priusza is
volt.
Közben Apu a teherautóval ott maradt a biciklis események helyszínén, és
mivel a rendőrök velünk voltak, néhány cigány odament és megtámadták,
mielőtt be tudta volna csapni a kocsiajtót, de szerencsére sikerült őket
leszerelni (Apu elengedte az ajtót, így az rájuk csapódott, így Ő gyorsan
visszarántotta és el tudott menni a kocsival.)
Miután lecsillapodtak a kedélyek, és tudták őket igazoltatni, stb, a
rendőrök elmondták, hogyan tudunk feljelentést tenni, stb. Kihívták a
mentőket, persze, itt már beijedtek a cigányok, odajöttek, hogy kifizetik
a kárt, csak ne tegyünk feljelentést, ill. burkoltan megfenyegettek, hogy
"közel lakunk egymáshoz, jobb ha nem tesszük" (ezt nyilván abból
következtették,hogy gyalog mentünk haza némi cuccal).
De feljelentést teszünk, ez az egyetlen módja, hogy gátat szabjunk annak,
hogy ők erőszakoskodnak, provokálnak. Remélem, a 3 csapás törvénnyel
összegyűlik nekik most vagy később annyi, hogy börtönbe kerüljenek.
Megjegyzem: a rendőrökkel is olyan tiszteletlenül és ocsmányul beszéltek,
hogy elképesztő, semmi tisztelet, félelem nincs bennük.
Anyu kórházba került, mivel nyaki gerincsérve van (3 is), és megint
iszonyatosan szédül,stb. Kedden engedik ki. Akkor nem érezte, de most már
sántít is. A haja azóta is hullik.
Nekem nem lett nagy bajom, a bal lábszáram bekékült, ill. az egyik csuklóm
fáj, de nem komoly.
Lassan kezdünk magunkhoz térni a sokkból, és azon gondolkodunk, mit lehet
tenni, pláne, hogy én és testvérem ott is lakunk.
Félni nem fogok Tőlük. Egy darabig nem megyek arra a környékre (ezzel meg
is fenyegettek), de azt se hagyom, hogy megfélemlítsenek, hiszen ez a
céljuk. És nem fogom hagyni, hogy tiszteletlenek legyenek velem, vagy
másokkal, idős emberekkel (Anyu 56 éves) hülye kis 5 éves kölykök; mert az
nem élet, ha félelemmel kell járni az utcán és hagyni,hogy megalázzanak
bántsanak, szidjanak minket.
Szóval el kezdek olyan küzdősportot, hogy meg tudjam védeni magam és
másokat, ill. mivel amúgy is lakást nézek, olyan helyet keresek, ahol ezek
nincsenek (bár Pesten kevés az ilyen). A mentősök és a rendőrök történetei
alapján ma már bárhol, bármikor, ok nélkül támadnak csupán heccből és hogy
az erejükkel megfélemlítsék az embereket, a helyzet szerintük hónapról
hónapra romlik.
Amit még tehetek, és fogom is, hogy ahol lehet, elmondom, ami történt.
Eddig is tudtam, mi zajlik az országban (sőt, ahogy hallom, a román
cigányoknak is ez -gyerekek- az egyik módszerük), de amíg az ember nem éli
ezt át személyesen, nem hiszi el/éli át igazán.
Remélem, a kormány valóban tesz azért, hogy javuljon a közbiztonság
jelentősen, de ez lassú folyamat lesz. Ismerve, hogy a cigányok mennyire
szaporodnak, sajnos a jövőben szerintem be kell arra rendezkedni, hogy
jobban figyeljünk a biztonságunkra és meg tudjuk védeni magunkat. Ti is
figyeljetek, tanuljatok a történetemből.
Üdv,
Zita
Tényleg nincs cigánybűnözés???
Érdekes, hogy
Orbán miniszterelnök szerint sincs. Hát akkor mi van???
Sziasztok,
Leírom Nektek, mi történt velem és édesanyámmal szombat délután fényes
nappal, hogy lássátok, milyenek ma a közállapotok, és Ti is vigyázzatok a
jövőben.
Szombat délután megtámadtak a cigányok engem és Anyát, mikor a Kika-ból
sétáltunk hazafelé, gyakorlatilag pár utcányira a lakástól. Testvéremnek
vettünk új bútorokat, Apu és testvérem így egy nagy Kika-s teherautóval
mentek haza, mi pedig pár aprósággal gyalog, ez egy 15-20 perces séta,amit
már többször megtettem, és szerintem egy viszonylag biztonságos helyen.
Mi nyugisan sétáltunk hazafelé, a Lehet útról befordultunk a Hun utcára
(most már tudom a nevét), ahol már amúgy sokszor elmentem, és nem tartom
veszélyesnek egyáltalán Ott kezdődnek a panelek, egy nagy parkoló, az
egész üres hétvégén.
Tipikus Olaszliszka eset történt velünk is: 5-6 cigány gyerek (5-8 évesek)
biciklivel direkt nekünk jöttek, mivel én a fal mellett voltam, Anyu
lábának. Azt, aki ráment Anyu lábára, Anyu a vállánál fogva megpróbálta
odébb tolni, gyakorlatilag a gyerek meg se érezte, és száguldottak tovább
a bicajjal. Persze elkezdtek olyan ocsmányságokat kiabálni, amit itt nem
is idézek.
Mi nyugodtan mentünk tovább, hiszen semmit nem tettünk. Amikor a panelek
előtt parkolón vágtunk át, tehát már vagy 100 méterrel feljebb is voltunk,
a gyerekek visszafele jöttek, és ordítoztak nekünk tovább, mi vmit
visszaválaszoltunk, hogy "Tanuljatok meg viselkedni", de még mindig nem
gyanakodtunk.
A gyerekek befordultak a Hun utcából nyíló egy utcába, és ez lett a
vesztünk, ui. hívták a családot.
A parkolót elhagyva egy parknak nevezhető füves részen sétáltunk tovább.
Egyszer csak nagy ordítozást hallottunk ("Megverted a gyerekem!"), és
ahogy visszafordultunk, láttuk, hogy egy bevadult cigány nő és két
kigyúrt férfi fut utánunk. Mi annyit visszakiabáltunk, hogy "Nem vertük
meg!", megfordultunk, és mentünk volna tovább. Éreztem már, hogy
veszélyben lehetünk, de egyszerűen nem hittem el,hogy ebből bármi lehet,
gondoltam, max. ott kiabálnak velünk egyet. Alig léptünk párat, utolértek
minket.
A nő anyát hátulról lerántotta a földre, és elkezdte ütni a fejét.
Egyértelműen nyakra és fejre ment. Kis dulakodás után fölé került, és
fojtogatni kezdte.
Én egy pillanatra szinte sokkot kaptam, hogy ez történik. El kezdtem
segítségért kiabálni, de senki nem járt arra. Aztán hátulról próbáltam
lecibálni a nőt Anyuról, de gyakorlatilag egy ütéssel leterített a földre.
Olyan állati erő volt benne, amit még nem éreztem. Volt még pár gyenge
próbálkozásom, de nem tudtam vele felvenni a versenyt.
Szerencsére Anyu is viszonylag erős, feszítette a nyakát, ellenállt. De
így is: a nő gyakorlatilag letépte róla a pólóját és mivel nem tudta
megfojtani, véresre karmolta a nyakát, mellkasát. A fejét is ütötte, de
ott szerencsére csak egy nagy púp lett, viszont több marokra való haját
kitépte.
A két cigány férfi csak állt mellettünk, és röhögtek. Pár perc ilyen
dulakodás után vmilyen oknál fogva, talán látták, hogy elég volt már,
megunták a balhét, nem tudom, végül lecibálták a nőt Anyuról. Ketten
tudták leszedni, a nő még mindig olyan erővel tépte volna Anyut. Aztán
gyorsan húztak visszafelé.
Mi ahogy felálltunk, és összeszedtük a cuccunkat, szinte sokkban voltunk.
Borzalmas volt látni, hogy verik, fojtogatják az anyámat, és még csak
segíteni se nagyon tudtam. Rögtön hívtam a rendőrséget, aztán tesómat. A
rendőrség becsületére legyen mondva, nagyon hamar kiértek, egyidőben
Apuékkal. A rendőrök mondták, hogy pattanjunk be, és megkeressük őket.
Befordultunk az utcára, ahol a biciklis esemény történt, most is ott volt
vagy 3 gyerek közülük. Kipattantunk, a rendőrök (2 fő) közrefogták a
gyerekeket, akik persze már tekertek volna haza értesíteni a pereputtyot,
de nem engedték el őket, letetették velük a bicajt, majd odavezettek
minket a házukhoz. Csata utca 4. senki ne menjen még a környékre se.
Mondanom se kell, az a régi,m 3 emeletes ház tele volt cigánnyal,akik ott
ordítozni kezdtek és kivonultak, de a rendőrök miatt szerencsére nem
támadtak. Nem idézem itt, milyen ocsmányságokat mondtak nekünk, és
vádaskodtak, hogy megvertük a gyereket. Amikor a rendőrök megkértek
minket,hogy mondjuk el, mi történt, és elkezdtük, hogy "cigány gyerekek"
biciklivel nekünk jöttek, persze rögtön ordítoztak, hogy rasszisták
vagyunk, mert ők romák. (Pedig a "cigány" szó az Ő saját nyelvükön a saját
nevük; de hát a liberális sajtó és politika segítségével arra már
kiokultak, hogy mindig rasszizmusra kell hivatkozni..)
A rendőrök amúgy már ismerték őket, az egyik férfinak pl. már priusza is
volt.
Közben Apu a teherautóval ott maradt a biciklis események helyszínén, és
mivel a rendőrök velünk voltak, néhány cigány odament és megtámadták,
mielőtt be tudta volna csapni a kocsiajtót, de szerencsére sikerült őket
leszerelni (Apu elengedte az ajtót, így az rájuk csapódott, így Ő gyorsan
visszarántotta és el tudott menni a kocsival.)
Miután lecsillapodtak a kedélyek, és tudták őket igazoltatni, stb, a
rendőrök elmondták, hogyan tudunk feljelentést tenni, stb. Kihívták a
mentőket, persze, itt már beijedtek a cigányok, odajöttek, hogy kifizetik
a kárt, csak ne tegyünk feljelentést, ill. burkoltan megfenyegettek, hogy
"közel lakunk egymáshoz, jobb ha nem tesszük" (ezt nyilván abból
következtették,hogy gyalog mentünk haza némi cuccal).
De feljelentést teszünk, ez az egyetlen módja, hogy gátat szabjunk annak,
hogy ők erőszakoskodnak, provokálnak. Remélem, a 3 csapás törvénnyel
összegyűlik nekik most vagy később annyi, hogy börtönbe kerüljenek.
Megjegyzem: a rendőrökkel is olyan tiszteletlenül és ocsmányul beszéltek,
hogy elképesztő, semmi tisztelet, félelem nincs bennük.
Anyu kórházba került, mivel nyaki gerincsérve van (3 is), és megint
iszonyatosan szédül,stb. Kedden engedik ki. Akkor nem érezte, de most már
sántít is. A haja azóta is hullik.
Nekem nem lett nagy bajom, a bal lábszáram bekékült, ill. az egyik csuklóm
fáj, de nem komoly.
Lassan kezdünk magunkhoz térni a sokkból, és azon gondolkodunk, mit lehet
tenni, pláne, hogy én és testvérem ott is lakunk.
Félni nem fogok Tőlük. Egy darabig nem megyek arra a környékre (ezzel meg
is fenyegettek), de azt se hagyom, hogy megfélemlítsenek, hiszen ez a
céljuk. És nem fogom hagyni, hogy tiszteletlenek legyenek velem, vagy
másokkal, idős emberekkel (Anyu 56 éves) hülye kis 5 éves kölykök; mert az
nem élet, ha félelemmel kell járni az utcán és hagyni,hogy megalázzanak
bántsanak, szidjanak minket.
Szóval el kezdek olyan küzdősportot, hogy meg tudjam védeni magam és
másokat, ill. mivel amúgy is lakást nézek, olyan helyet keresek, ahol ezek
nincsenek (bár Pesten kevés az ilyen). A mentősök és a rendőrök történetei
alapján ma már bárhol, bármikor, ok nélkül támadnak csupán heccből és hogy
az erejükkel megfélemlítsék az embereket, a helyzet szerintük hónapról
hónapra romlik.
Amit még tehetek, és fogom is, hogy ahol lehet, elmondom, ami történt.
Eddig is tudtam, mi zajlik az országban (sőt, ahogy hallom, a román
cigányoknak is ez -gyerekek- az egyik módszerük), de amíg az ember nem éli
ezt át személyesen, nem hiszi el/éli át igazán.
Remélem, a kormány valóban tesz azért, hogy javuljon a közbiztonság
jelentősen, de ez lassú folyamat lesz. Ismerve, hogy a cigányok mennyire
szaporodnak, sajnos a jövőben szerintem be kell arra rendezkedni, hogy
jobban figyeljünk a biztonságunkra és meg tudjuk védeni magunkat. Ti is
figyeljetek, tanuljatok a történetemből.
Üdv,
Zita
Tényleg nincs cigánybűnözés???
Érdekes, hogy
Orbán miniszterelnök szerint sincs. Hát akkor mi van???
2010. szeptember 14., kedd
2010. augusztus 15., vasárnap
A fidesz zsandárok sem különbek a komcsi rendőröknél... (persze fejétől bűzlik a hal....)
Olvasó: Saját hazámban kellett menekülnöm a cigányok elől!
2010-08-15 19:37 barikád.huFelháborító és tarthatatlan, hogy nekem, Vona Jánosnak - 52 éves magyar állampolgárnak - a mai napon menekülnöm kellett a cigányok elől, mert életveszélyesen megfenyegettek!
Élettársam cége pólónyomással foglalkozik, hétvégenként segítek neki, fesztiválokon, lovas rendezvényeken dolgozunk.
A mai napon Győrság községben voltunk lovas - falunapon, ahol elfoglaltuk a számunkra kijelölt elárusító helyet, utolsót a kereskedők sorában.
Az előttünk lévő játékokat árusító cigány kereskedő kétszer is "elénk húzta" vásározói sátrát, így takarásba kerülve mi is kétszer át-, egész pontosan kipakoltunk, hogy észrevegyenek a vevők.
Körülbelül háromórai ott tartózkodás után egyik szomszéd fiú elővett egy "lufis állványt" is, melyet éppen asztalunk elé tett le, mire megkérdeztem, hogy ugye nem akar teljesen elénk pakolni és eltakarni. A fiú nemmel felet, mire a sátor alól a kereskedő kikiabált, hogy miért kötözködöm, fogjam be a szám. Tőle is megkérdeztem ugyanazt, mire ordítva odajött, hogy ne erősködjek, menjek vissza a sátram alá, különben elvágja a nyakamat. Ekkor már én is kiabálva kértem ki, amit megérkezésünk óta csinál. Kereskedő "kollégaként" semmibe vesz, elénk pakol, eltakar, neki mindent lehet és én még csak nem is szólhatok! Szóváltásunk után az alpolgármester mindkettőnket el akart küldeni, egyelőre maradtunk.
Később észrevettük, hogy sátruk alatt egyre többen gyülekeznek, provokáltak, egy újonnan érkezett férfi felkapta és direkt az asztalunk elé helyezte az állványt, azzal hogy annak ott a helye és mit szólok hozzá. Többször megjegyezték egymás közt, hogy este, elpakoláskor "majd elintéznek".
Élettársam és saját testi épségem védelmében a polgármester segítségét kértem, aki kihívta a rendőrséget. A rendőrök kihallgattak minket és több árust is, javasolták, hogy pakoljunk össze és távozzunk és elkísérnek valameddig, rendőri védelmet biztosítva számunkra. Többet nem tehetnek! Többet nem tehettek!!!
Pakolás közben észrevettük, hogy eltűntek a gyülekező férfiak, tartottunk tőle, hogy valahol útközben várnak ránk, később ez be is igazolódott.
Elfogadhatatlan, hogy saját hazámban szó szerint menekülnöm kellett, mert szólni mertem és a rendőrségnek kellett kísérnie, hogy ne essen bántódásom.
Szomorú és felháborító! Elkeseredetten kérdezem: ki vagy mi jogosít fel és/vagy engedi meg egyes kisebbségieknek vagy bárkinek, hogy büntetlenül, egyeduralkodóként fenyegethessenek és félelemben tarthassanak másokat?
A rendőrök segítségével épségben hazaérkeztünk, köszönjük nekik! Hát itt tartunk ma, 2010. augusztusában Magyarországon.
Vona János
a University Boxing Club Elnöke,
a Magyar Ökölvívó Szakszövetség Egyetemi Bizottságának Vezetője
Ez aztán a nemzeti összefogás! Gratulálok zsidesz, szartok ti a gazdákra!
Dinnyét! 6-7-szeres haszonnal "dolgoznak" a cigány dinnyenepperek
A mostoha időjárási körülmények miatt idén többet kell fizetni a gyümölcsökért: a drágulás hírére a termelők úgy reagáltak: ezt a több pénzt nem ők kapják, sőt...
– A dinnye kilójáért 20-22 forintot fizetnek a nagy tételben vásárló, kamionos kereskedők, s alig valamivel többet, 25-30 forintot kapunk a nepperektől, akik aztán a városok piacain és főútjai mellett 120-140 forintért adják el – utalt az elképesztő árrésekre és a nyereség igazságtalan eloszlására Dublinszki Miklós. A balkányi gazdálkodó igazából nem is beszélhet a haszon elosztásáról, mert az egyszerűen nem marad a termelőnél.
A síkfóliás dinnyetermesztés költségei ilyen felvásárlási árak mellett nem térülnek meg, ráadásul miközben a termelő egész évben dolgozik és viseli a kockázatot, a kereskedő 2-3 napon belül 400-500 százalékos haszonnal ad túl az árun. Azt is érthetetlennek tartja, hogy a békési dinnyéért még egy hete is 70-80 forintot fizettek a felvásárlók, a szabolcsiért meg csak 20-22 forintot adnak. A gazdák mégis kénytelenk ennyiért is odaadni, mert az esős időjárás miatt a dinnye megszívta magát vízzel, a gyümölcs szövetei fellazultak, így gyorsan romlik.
Átlagos évben 2-3 hétig is száron tudják tartani, ám idén 2-3 nap alatt szabadulni kell a dinnyétől. A balkányi termelőnek síkfóliás (korai) termése után érik még be a szabadföldi (késői) dinnyéje, miközben látja, hogy az országba korlátozás nélkül hozhatják be a külföldi dinnyét, s átcímkézve magyarként kínálják. Melyik ország szolgáltatja ki ennyire a saját termelőit? – teszi fel a keserű kérdést a gazdatársai nevében is.
(Szon nyomán)
2010. augusztus 10., kedd
Orbán is tárgyalt Sukoróról?
Még Fidesz-elnökként, de már a kormányzásra készülve Orbán Viktor is egyeztetett szűk körben a sukorói kaszinóberuházás egyik megálmodójával, Ronald Lauder üzletemberrel - írta forrás megjelölése nélkül a Népszava.A napilap információjára Havasi Bertalan, a kormányfő sajtóstábjának vezetője úgy reagált: a stábnak "ilyen találkozóról nincs tudomása".
A Népszava értesülései szerint a megbeszélést Estée Lauder fia, a Magyarországon is iskolákat alapító korábbi bécsi amerikai nagykövet maga kezdeményezte, mert meg akarta tudni az okát annak, hogy a Fidesz miért ellenzi hevesen az országnak milliárdokat hozó és munkahelyeket teremtő kaszinóprojektet.
Ronald Lauder az azóta külügyminiszterré kinevezett Martonyi Jánost kérte fel, hogy szervezze meg a találkozót.
A napilap úgy tudja: a Martonyi házában megtartott megbeszélésen az üzletember felvetésére Orbán Viktor állítólag azt mondta, hogy Magyarországon jelenleg négy kaszinóberuházás van előkészületben, közülük Lauderé az egyetlen, amelynek ügyében vele nem egyeztettek. "Márpedig Orbán nem tűri el, hogy bár ellenzékben van, ilyen horderejű ügyeket nélküle intézzenek" - hangzott el a megbeszélésen a napilap értesülései szerint.
fn.hu - barikad.hu
2010. augusztus 9., hétfő
Székelyföld autonómiáját kérik az ENSZ-nél!
Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza három romániai magyar civil szervezet az ENSZ emberi jogi főbizottságának küldött egyik jelentésében, amelyet a napokban vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete.
Az ENSZ-hez elküldött úgynevezett árnyékjelentés Székelyföld területi autonómiája mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. A dokumentumot az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság, a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.
(MTI)
2010. augusztus 3., kedd
KÉRDÉS!
Mi a faszomat keresnek zsidó helikopterek romániában, Magyarország felett pedig, zsidó felderítőgépek???
Szuverén orbán vikike, lapít, mint szar a fűben...
De majd a zsidesz megmondója, a bayer zsóti, ( bauer zsóti) megmagyarázza, hogy a narancson kívűl mindenki hülye...(ennyi suskáért, én is megfontolnám...)
Szuverén orbán vikike, lapít, mint szar a fűben...
De majd a zsidesz megmondója, a bayer zsóti, ( bauer zsóti) megmagyarázza, hogy a narancson kívűl mindenki hülye...(ennyi suskáért, én is megfontolnám...)
Gratulálok, U.S.A, gratulálok EU!
A Szabadság felszabadító ajándéka: torszülött falludzsai gyermekek (18+)
2010-08-03 15:01 barikád.hu
Írásunk egy német honlapon megjelent írás alapján készült, de annak nem pontos fordítása. Elolvasását gyengébb idegzetű olvasóinknak nem ajánljuk.Az amerikai haderők 2004-ben iszonyatos mészárlást hajtottak végre az iraki Falludzsában. Ennek során több tízezren haltak meg. Ugyancsak több tízezren szenvedtek borzalmas sérüléseket. Az ostrom során az amerikaiak fehér foszfort, szóróbombát és szegényített urán lövedéket vetettek be, ami a város 60 %-át elpusztította. Az embertelen támadás óta a maradék lakosság egészségi állapota erősen megromlott.
A falludzsai fiatal nők félnek gyereket szülni, mert folyamatosan nő a súlyos rendellenességgel született gyerekek aránya. Ilyen rendellenességek a groteszk eldeformálódás, hiányzó fej, másoknál két fej, egyik szem a homlokon, pikkelyes bőr, hiányzó végtagok, félelmetes burjánzások, rákos daganatok.
2009 szeptemberében a falludzsai General Hospitalban 170 baba született. Ezek 24 %-a az első héten meghalt, a halott babák háromnegyede deformálódott volt.
A háború előtti összehasonlító adatok: 2002 augusztusában ugyanott 530 gyerek született, ezek közül hatan haltak meg az első héten, és csak egy volt torzszülött.
Világos az összefüggés a fegyverek okozta szennyezettség és a születési rendellenességek között. A halálos szenny megfertőz mindent, a tüdőbe, ivóvízbe jut, genetikai károsodást és tömeges megbetegedéseket okoz.
A falludzsai orvosok nemcsak a torzszülöttek számának növekedését regisztrálják 2003 óta, hanem az elvetélésekét is. De ami még riasztóbb: Az orvosok szerint még a túlélő csecsemők is számos esetben válnak később fogyatékossá.
Az egyik temető sírásója is megerősíti: a naponta eltemetett 4-5 kisded többsége torzszülött.
Az amerikaiak által használt fegyvereknek rettenetes a következményük. Irak olyan országgá vált, ahol nem tanácsos gyereket hozni a világra. A halál itt részletekben arat. Az amerikaiak és szövetségeseik megszegik a vonatkozó ENSZ-határozatokat, a Genfi Konvenciót, a Hágai Hadviselési Szabályzat előírásait, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának előírásait.
A genocídium bűnében vétkesek. De nem csak Falludzsában ilyen a helyzet. Bászra, Bagdad, Al Najaf: mind fertőzött vidékek.
Más országok, melyekben az USA és a NATO illegális támadó hadjárataikat folytatják, szintén elszenvedik a vegyi fegyverek és az uránmuníció pusztító hatását.
Feltesszük a kérdést: hol vannak a Zöldek és a baloldali környezetvédők (Greenpeace), akik minden fókabébi és jegesmaci miatt krokodilkönnyeket hullatnak és hiperaktívvá válnak? Hol van tiltakozásuk a háború és következményei ellen? Mi van aggodalmaikkal az ártatlan gyerekek miatt? Többet érnek számukra az állatok, mint az emberek? Vagy csak azért van ez így, mert az áldozatok „csak” arabok és muzulmánok?
Csak a radioaktív uránpor miatt tömegesen kellene a Zöldeknek és más bolygómegmentőnek a barikádra menniük. És ehelyett? Halotti csend. Semmit sem szólnak ezek a képmutatók! Pedig a radioaktív mocsok a széllel hozzánk is, Amerikába is eljut.
És hol vannak az egyházak? Hol képviselik hitüket és parancsaikat? Bizonyos körök évtizedek óta vádolják a katolikus egyházat (egyébként alaptalanul), hogy az nem emelte föl szavát elég határozottan a zsidók érdekében a II. Világháború alatt. Ezek a körök hol vannak most? Miért nem kérik számon az egyházaktól, hogy nem emelik fel szavukat a népirtás ellen?
De nem csak ők, hanem a felelősök a hadban álló országok kormányaiban, pártjaiban, a médiában, szervezetekben, egyesületekben, - akik tűrik saját országaik részvételét az igazságtalan háborúban, és inkább félrenéznek - mélyen szégyelljék magukat!
Ezt a borzalmas háborút semmivel nem lehet igazolni. Pont.
Ezeknek a gyáváknak, akik az amerikai kormány talpnyalói, egész nap a torzszülöttek képeit kellene mutogatni, hogy lelkiismeret-furdalásuk legyen, és végre valamit tegyenek.
De ezeknek nincs gerincük. Kussolnak a nagy testvér előtt és rendre küldik a kért katonai kontingenst, ha kell Irakba, ha kell, Afganisztánba.
Én azonban nem tudok belenyugodni ebbe. Valaminek történnie kell. Hallatnia kell végre hangját a világ közösségének. „Vétkesek közt cinkos, aki néma”, mondta nagy költőnk, Babits Mihály.
Javaslataim a legsürgősebb tennivalókat illetően:
1. Független bizottság vizsgálja ki az iraki torzszülötteket. A károsodott gyerekek számára nyújtsanak megfelelő orvosi kezelést, a szülőket (amennyire lehet), kárpótolják.
2. Meg kell próbálni megtisztítani a vegyileg és radioaktív anyaggal fertőzött területeket.
3. A súlyosan radioaktív szennyezett területekről ki kell telepíteni a lakosokat, számukra új lakóterületeket és munkahelyeket kell létesíteni
4. Az elkövetett háborús bűnök összes felelősét meg kell találni, bíróság elé kell állítani és a legsúlyosabban el kell őket ítélni.
5. Ezeknek a fertőzést okozó fegyvereknek az előállítását és felhasználását azonnali hatállyal meg kell tiltani.
6. Nemzetközi törvényeknek kell garantálnia, hogy azon országokat, amelyek ezeket a fegyvereket használják, szankciók büntessék, továbbá politikai és katonai vezetésük a Háborús bűnöket Vizsgáló Nemzetközi Bíróság előtt feleljen tetteiért.
Ezekkel zárja gondolatait az idézett blog. Ehhez csak azt tehetjük hozzá, hogy a magyar médiák igen szűkszavúan számolnak be a szegényített urán globális egészségkárosító hatásáról. Itt szeretnénk megjegyezni:
A „szegényített urán” megnevezés már önmagában félrevezető, hogy azt ne mondjuk, „jelentéktelen színben tünteti fel” a súlyos helyzetet.
A természetes urán ugyanis kétféle izotóp elegye: a 235U 0.7%-át, a 238U a 99.3%-át teszi ki. Mivel a ma leginkább elterjedt reaktorok főleg a 235-ös tömegszámú uránt használják üzemanyagnak, szükség van ennek az izotópnak a (részleges) elválasztására az üzemanyaggyártás során. A dúsítás során keletkező hulladék a szegényített urán. Ebben a 235U részaránya kisebb (0.2%-0.3%). Az elnevezés azért félrevezető, mert amennyivel kevesebb ebben az 235U, annyival több benne a szintén hasadó 238U.
Szegényített uránt tartalmazó lövedékeket az amerikaiak már a balkáni háború során is vetettek be a kilencvenes évek elején. Tudósok már akkor felfigyeltek a rákbetegségek arányának növekedésére úgy a támadást elszenvedő polgári lakosság, mint az azt végrehajtó katonák között.
Magyar nyelven az időközben elhunyt Tóth Judit, kanadai magyar szabadságharcos honlapja, a „Hazánkért” közölt 2005-ben egy írást a szegényített urán okozta világméretű veszélyekről. Az írás a honlapon még mindig elérhető.
Ez év januárjában pedig a Heti Válasz foglalkozott a témával, megítélésünk szerint meglehetősen finoman.
E sorok szerzője néhány éve eljuttatta egy, a témával kapcsolatos cikk fordítását egy FIDESZ-KDNP tagnak – aki ma parlamenti képviselő – avval a kéréssel, hogy továbbítsa azt az ellenzékben lévő FIDESZ katonai és külügyi illetékeseinek, és használja fel az ott leírtakat a magyar katonai szerepvállalásról (Irak, Afganisztán) folyó parlamenti vitában.
Hogy az illetékesekhez eljutottak-e az információk, nem tudjuk. Tény azonban, hogy a FIDESZ sem akkor, sem azóta nem veri nagydobra, hova küldjük fiainkat. Mint a régi szép szovjet időkben, avval a különbséggel, hogy akkor egy párt nyalta a megszállók (bocs, barátunk és szövetségesünk) talpát, most pedig váltógazdálkodásban kettő.
Az egészről pedig egy régi-régi pol-beat fesztivál slágerének refrénszövege jut eszembe: „Pilótának ne menj Vietnámba…” Se Irakba, se Afganisztánba, se Iránba – tehetjük hozzá.
Bálint József
barikad.hu
2010. július 29., csütörtök
Válságban az IMF
Úgy tűnik, súlyosan pazarló gazdálkodás folyik az IMF-nél, mivel a nemzetközi pénzügyi szervezet aranytartalékainak felélésére kényszerül: a 2010-es év első öt hónapjában az IMF már 54 tonnát értékesített nemesfém-tartalékából, holott eredetileg az egész évre 19 tonnát tervezett piacra dobni.Nos ez a hír nem került a Financial Times címlapjára - nyílván vastag lehet az IMF PR-keretje is, az 54 tonna aranyból legalábbis valószínűleg jut bőven londoni sajtóreggelikre, vacsorákra, ebédekre... egy darabig még. A hírek szerint ugyanis az itt-ott már a "kereskedelmi bankok szakszervezeteként" is aposztrofált IMF apparátusának komoly restrikciókkal kell szembenézniük: a menedzsment szerint a következő 3 év során mintegy 100 millió dolláros költséglefaragást kellene megvalósítani a szervezetnél, hogy megrendült pénzügyi egyensúlyukat újra egyenesbe hozzák.Nos, mit is javasolhatnánk nekik innen, Európa szemétdomjáról? Természetesen szigorú költségcsökkentést a dologi és a személyi kiadások tekintetében, létszámleépítést, a bőkezű szociális juttatások megnyirbálását, továbbá a teljesen felesleges és haszontalan közép-európai repülőutak beszüntetését. Az aranyhoz hozzányúlni ugyanakkor tilos és elfogadhatatlan, hiszen ez súlyosan veszélyeztetné a nemesfém-piacon kialakult törékeny egyensúlyt és káros beavatkozás lenne a piaci szereplők gazdasági viszonyaiba.
Áve Pecunia - mondta a császár - tessék takarékoskodni!
2010. július 14., szerda
Hát ez a fülöp sándor is egy faszkalap...
Idén nem lesz replülőverseny Budapesten
2010-07-13 16:11 barikád.huA Red Bull Air Race szervezői a hosszadalmas engedélyeztetési eljárás miatt úgy döntöttek, nem rendezik meg a budapesti futamot.
A versenyt a németországi Lausitz-be tették át, és augusztus 7-8-án rendezik meg. 2004 óta közel 600 ezer néző figyelte meg a Duna felett fordulózó versenyzőket.
A Red Bull Air Race elnök-vezérigazgatója, Bernd Loidl csalódottan törölte a budapesti versenyt, miután néhány héttel ezelőtt Portugáliában is így kellett dönteniük. Ugyanakkor szeretné, ha 2011-ben Budapesten ismét lenne futam.
Korábban Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa közölte: a Red Bull Air Race repülőrendezvény olyan nagy zajjal jár, hogy az veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését. Az ombudsman a 2008-ban és 2009-ben megrendezett budapesti futamot vizsgálta. A szakminisztertől a hasonló rendezvényekhez részletes szabályozást kért az ombudsman, a szervezőktől pedig azt, hogy máshol tartsák a rendezvényt, ne a Lánchídnál.
hvg.hu - barikad.hu
A versenyt a németországi Lausitz-be tették át, és augusztus 7-8-án rendezik meg. 2004 óta közel 600 ezer néző figyelte meg a Duna felett fordulózó versenyzőket.
A Red Bull Air Race elnök-vezérigazgatója, Bernd Loidl csalódottan törölte a budapesti versenyt, miután néhány héttel ezelőtt Portugáliában is így kellett dönteniük. Ugyanakkor szeretné, ha 2011-ben Budapesten ismét lenne futam.
Korábban Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa közölte: a Red Bull Air Race repülőrendezvény olyan nagy zajjal jár, hogy az veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését. Az ombudsman a 2008-ban és 2009-ben megrendezett budapesti futamot vizsgálta. A szakminisztertől a hasonló rendezvényekhez részletes szabályozást kért az ombudsman, a szervezőktől pedig azt, hogy máshol tartsák a rendezvényt, ne a Lánchídnál.
hvg.hu - barikad.hu
2010. július 10., szombat
2010. július 9., péntek
2010. július 8., csütörtök
A lánc ugyanaz, csak a kutya változott... (régi, de beszédes...)
Együttműködés lesz
Orbán Viktor Szilvan Salom izraeli külügyminiszterrel találkozott a parlamentben szerda délután. A megbeszélésen a közel-keleti békefolyamat mellett a Fidesz és a Likud közötti együttműködés is szóba került. |
Utoljára frissítve: 2005. március 7., 14:47 |  nyomtat |  küld |
A Fidesz elnöke a külügyminiszterrel való találkozás után elmondta, hogy a közel-keleti folyamatokban reális esélyek mutatkoznak olyan változásokra, amelyek egyszerre szolgálják Izrael állam biztonságát, és képesek a térség stabilizációjára is. Aláhúzta, hogy az erre irányuló törekvésekben mindig partnerként számíthat ránk Izrael.
"Mi továbbra is az egyik legfontosabb kérdésnek a térség biztonságához vezető úton Izrael állam biztonságát tekintjük" - emelte ki. Orbán Viktor örömmel fogadta el a külügyminiszter meghívását, és amit lehet, sort kerít az izraeli látogatásra. A politikus kitért a Fidesz és az izraeli jobboldali párt, a Likud kapcsolatára is. Elmondta, hogy korábban a folyamatosságot nem tudták fenntartani a két párt kapcsolatában, de most jó esélyt lát arra, hogy magas szintű, állandó kapcsolatot építsenek ki.
"Azért is fogadtam nagy örömmel a külügyminiszter úr meghívását Izraelbe, mert ez esélyt teremt arra, hogy magas szintű látogatással ezeket a kapcsolatokat folyamatossá és állandóvá tegyük. Nagyon hasznos, és gyümölcsöző megbeszélésen vagyunk túl. Mindketten jó reményekkel nézünk a jövőbeli együttműködés irányába" - tette hozzá.
Ügynöklistásdi
Az ügynöklistákra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta: maga sem tudja, hogy a nyilvánosságra került listák közül melyiket lehet komolyan venni, és melyiket nem.
Nemzeti Konzultációs Tanács
A Nemzeti Konzultációs Tanácsról szólva elmondta, hogy reményei szerint a testület rövidesen felállhat.
Kép és szöveg: T.Z. - Fidesz Webszerkesztőség
"Mi továbbra is az egyik legfontosabb kérdésnek a térség biztonságához vezető úton Izrael állam biztonságát tekintjük" - emelte ki. Orbán Viktor örömmel fogadta el a külügyminiszter meghívását, és amit lehet, sort kerít az izraeli látogatásra. A politikus kitért a Fidesz és az izraeli jobboldali párt, a Likud kapcsolatára is. Elmondta, hogy korábban a folyamatosságot nem tudták fenntartani a két párt kapcsolatában, de most jó esélyt lát arra, hogy magas szintű, állandó kapcsolatot építsenek ki.
"Azért is fogadtam nagy örömmel a külügyminiszter úr meghívását Izraelbe, mert ez esélyt teremt arra, hogy magas szintű látogatással ezeket a kapcsolatokat folyamatossá és állandóvá tegyük. Nagyon hasznos, és gyümölcsöző megbeszélésen vagyunk túl. Mindketten jó reményekkel nézünk a jövőbeli együttműködés irányába" - tette hozzá.
Ügynöklistásdi
Az ügynöklistákra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta: maga sem tudja, hogy a nyilvánosságra került listák közül melyiket lehet komolyan venni, és melyiket nem.
Nemzeti Konzultációs Tanács
A Nemzeti Konzultációs Tanácsról szólva elmondta, hogy reményei szerint a testület rövidesen felállhat.
Kép és szöveg: T.Z. - Fidesz Webszerkesztőség
|
2010. július 6., kedd
A rendőri brutalitásról - szóban és képekben 2006-2010... ja, és tettekben...
Fidesz 2006...
A rendőri brutalitásról - szóban és képekben
Az első napok bizonytalansága után ömleni kezdtek a küldemények a Fidesz által az október 23-i rendőri brutalitás bemutatására létrehozott Dokumentációs Központ címeire. Az üzenetek többsége email, melynek szerzője saját október 23-i tapasztalatait írta meg nekünk, de egyre nagyobb számban érkeznek már ismert illetve eddig még nem látott fotók és videófelvételek is. Ezek első csoportját adjuk most közre, kiegészítve a személyes beszámolókból összeállított szemelvény-gyűjteménnyel. Ilyen volt '56 ünnepe - szóban és képekben... |
"Jó hangulatú gyűlésből pokol"
"Szemtanúja voltam, hogyan vált a Fidesz szokásosan jó hangulatú gyűlése egy pokollá." (Gy. M. )
"A műsor alatt állandóan köröztek a helikopterek, alig lehetett valamit hallani." (W. Á.)
"Pár perc múlva Rákay Philip bejelentette, hogy vigyázzunk, lehetőleg kerüljük a Deák teret. Csak már ott arra olyan zaj kerekedett, hogy azok az ismerősök, akik a Deák tér felé indultak, nem hallották. Ez utólag derült ki. (Sz. J.)
"Semmiféle verbális felszólítást nem hallottam - valószínűleg ha el is hangzott, azt a durranások zaja elnyomta - arra vonatkozólag, hogy mit kéne tennem." (N. B.)
"A rendőrség tehát nem 19 óra magasságában támadta meg a rendezvényről ott maradt, hazamenni nem akaró embereket, hanem 17.55-kor a miattuk hazamenni nem tudókat." (P. Z.)
"A rendőrség tehát nem adott 10 percet a Deák tér felőli embereknek, hogy a mellékutcákon elhagyják a helyszínt. Különösen felháborító ez amiatt, hogy a Deák tér felé vezető irányt ők zárták le." (P. Z.)
"Ennyi idő alatt a százezres tömeg semmiképpen nem tudott volna hazatérni, eloszlani a környező szűk mellékutcákon." (H. Á.)
"A támadás olyan rövid idővel a rendezvény zárszava után történt, hogy ennyi idő alatt mi a sarokról a Filmmúzeumig jutottunk. Ebből nyilvánvaló, hogy időt sem hagytak arra, hogy a hazafelé induló emberár a mellékutakon át levonuljon, vagy hogy észleljük, a Deák tér felé nem szabad menni, vissza kell forduljunk." (W. M.)
"Ahogy véget ért a székely himnusz, barátaimmal elindultunk az Astoria felől Dob utcai lakásunk felé, amikor egy rendőri lovasroham majdnem eltiport bennünket. Ez kb. a rendezvény után történt 5 perccel, szemben Gergényi állításával, ami azt taglalta, hogy a rendőrök a rendezvény befejezte után fél órával hatszor felszólították a tömeget a távozásra, majd beavatkoztak. Semmilyen felszólítás nem hangzott el, ezt legalább tízen tudjuk egybehangzóan bizonyítani."(B. Cs.)
"Az Orbán-beszéd alatt már egészen a közelben csapódtak be a patronok. A megemlékezés végeztével elindultunk a Deák-téri metró megállója felé, mivel az Astoriánál nem álltak meg a szerelvények. Megdöbbenve láttam, hogy a Károly körúton, szinte mellettem, lovas rendőrök jönnek. A tömeg ordított, hogy a mellékutcákba is bevízágyúznak." (S. M.)
"Nem volt egyetlen egy felszólítás sem a támadás előtt. Idő és lehetőség sem volt arra, hogy békésen menjünk haza, de arra sem, hogy egymás testi épségét megóvva meneküljünk, ugyanis megkíséreltünk az öregekbe karolva lassan elindulni az Astoria felé, de a rendőrök és lövedékeik gyorsabban törtek előre, mint az idős nénikék és bácsikák menni tudtak. A rendőrség nem oszlatott, hanem tömörített." (T. L. P.)
"Nem igaz tehát, hogy a rendőrség megvárta, amíg a békés résztvevők hazatérnek! Erre lehetőség sem volt, mivel a hazaindulókba azonnal belerohantak oldalról a lovas rendőrök, belekergetve a Kossuth térről menekülőket, és válogatás nélkül verni, illetve lőni kezdtek." (H. Á.)
"Beszaladtunk az első keresztutcába (azt hiszem, a Gerlóczy utca volt, egész közel voltunk az Astoriához) , és szaladtunk, ahogy csak a szűk utcában lehetett. Néhányan átrohantak a parkoló autókon. Halálfélelmem volt. Féltem, hogy elesem, és agyontapos a tömeg. Meg akartam állni egy bemélyedésben, de nem mertem, mert mi van, ha ledobnak egy patront, vagy jön a vízágyú, vagy letaposnak a lovakkal. Hát kétségbeesve rohantam tovább." (S. M.)
"Mellettem állt egy család, idős 80 éves nénivel, és kérdezték tőlem: Mi történik, az Istenért, mi történik??" (B.B.)
"Eközben egyre jobban nyomtak minket a tömeggel, nehezen, de végül eljutottunk a ház bejáratáig, és kopogtunk, kérvén, hogy engedjenek be. Amikor bementünk, mindenki könnyező szemmel ott állt, vagy ült a lépcsőn. Sokan sírtak, egy anya aggódott, mert elveszítette a férjét a rendőrök és a felvonulók között. A kislányuk ott zokogott." (B. B.)
"Alig mentünk pár métert, nem hittünk a szemünknek, némelyikünk le is merevedett, szemben lovas rendőrök vágtatva belénk jöttek, úgy ugrottunk félre, és rángattuk a lemerevedett barátainkat, rohantunk a falhoz. Szerencsére itt volt egy átjáróház, ide nyomultunk be tömegesen." (W. Á.)
"Álmunkban sem gondoltuk"
"A volt Filmmúzeum magasságában mindenfajta bejelentés nélkül könnygázgránátokat lőttek felénk és a többi békés, a Fidesz-rendezvényről távozó ember felé." (N. L.)
"A tömeg békés volt, álmunkban sem gondoltunk arra, hogy hamarosan minden csatatérré fog változni. Egyszer csak az előttem állók hirtelen irányt változtatva rohanni kezdtek a házfalak felé. A másodperc törtrésze alatt megértettem, miért. Szemben velem vágtató lovas rendőrök tűntek fel, hihetetlen iramban közeledve. (N. N.)
"Megjegyzem, hogy az ellenem is irányuló és testi épségemet veszélyeztető lövéseket nem indokolta sem dobálás, sem a vélhetően karhatalmi emberek felé történő bármiféle ellenállás. Semmilyen erőszakos cselekmény nem zajlott körülöttem a lövöldözésen kívül." (N. B)
"A Károly körút teljes szélességében tele volt több ezer arrafelé igyekvő, derűsen beszélgető, hozzánk hasonló jóarcú fiatalokkal, öltönyös urakkal, kosztümös hölgyekkel. Semmi jel nem utalt arra, hogy olyan társaságban lennénk, aminek bármilyen törvénybe ütköző szándéka lenne." (W. M.)
"Hangsúlyozni szeretnénk: ezek a Fidesz-ünnepségről hazainduló, békés civilek voltak, legnagyobbrészt családok! Idős szülőket, könnyező nyugdíjas párokat láttunk, sok szülő a könnygáztól köhögő, fuldokló gyermekét támogatta! És NEM NÉHÁNY járókelő, hanem a mellékutcákban békésen hazaindult, beszélgető, több ezres sűrű tömeg lett visszakergetve és kezdett menekülni a kardlapozó lovas rendőrök és a könnygázgránátok elől." (H. Á.)
"Egy darabig vártunk, ezalatt egy apuka hozta a kisfiát, akinek az arcára lőtték a könnygázt. Itt is a parkőr segített, vizet adott a gyermeket megtisztítani." (W. Á.)
"Nem láttam, hogy valaki után száguldoztak volna ezek a pribékek, kifejezetten, szándékosan szemből belénk rohantak, gumibottal vagdalkozva. Nem hiszem el, hogy mindenki elmenekült, annyira hirtelen történt, hisz öregek, gyerekes családok között sétáltunk, beszélgetve, feltöltődve az ünnep hangulatától. (K. J.)
"Mellettünk idős emberek, kisgyerekes családok voltak, akik békésen indultak haza. Ijedtünkben visszafordultunk az Astoria felé, de teljesen tanácstalanok voltunk, hogy merre menjünk tovább. Akkor már több vérző fejű ember szaladt visszafelé. (V. Y.)
"Velünk volt a húgom kisfia, aki 8 éves, pánikba esett és elkezdett hányni és sírórohamot kapott. Felkaptam, és rohantam vele visszafelé. Ekkor észrevettem az egyik ház kapuját éppen bezárni készülő házmestert és többes erővel bementünk. Nem tudtam, hogy ez egy átjáróház a hátsó utcára, ahol éppen 2 rendőr ütlegelt egy szemmel láthatóan hajléktalan és gyengeelméjű embert. Amikor többen rájuk kiabáltunk, kitessékeltek bennünket." (P.)
"Miután egy zárható lépcsőházban végre ideiglenesen menedéket leltünk, a visszazáró rendőrök kizárólag az Astoria felé, azaz a tömeg irányába engedtek bennünket távozni. Tehát minket nem oszlattak, hanem bántalmaztak, majd - szándékunk ellenére - újra csatlakoztattak a tömeghez." (B. T.)
"Rohadjatok meg, zászlós gecik!"
"Láttam, amint egy előttem futó fiatalembert fejbe, egy előttem futó lányt vállon és egy mellettem futó fiatalembert szintén fejbetalált egy-egy lövedék. Többen elestek közülük, gondolom az ütés és a robbanás erejétől. Becslésem szerint 80-100-an lehettünk az utcában. Többet nem néztem vissza csak igyekeztem messze kerülni a lövöldözés helyszínéről." (N. B.)
"Többször leköptek, megrugdostak, megtapostak minket. Azonosítani nem lehetett őket, hiszen semmiféle azonosító nem volt rajtuk. Néha felnéztem és próbáltam a ruhájukon valamit keresni, ami alapján a későbbiekben esetleg felelősségre lehetne vonni brutalitásukért őket, de persze nem volt semmi ilyesmi. Az arcuk sem látszott, hiszen sisakjuk teljesen eltakarta azt. Nem tudom, miért vittek be minket, hiszen semmit sem csináltunk, bár azt hiszem erre még ott a földön fekve megkaptam a választ. Mikor még a földön feküdtünk és szabályszerűen kínoztak minket, hallottam a háttérből egy rádión keresztül beszélt valaki, talán a csoport vezetőjéhez, hogy még öt ember kell. Úgyhogy beraktak minket a kocsiba. Gondolom, miután a rendőröknek nem sikerült azokat elfogniuk, akik valójában részt vettek a rendbontásban, úgy gondolták, hogy pár hazafelé sétáló fiatalon vesznek elégtételt minden őket ért sérelmen és bűnbaknak jó lesz bárki, aki akár csak a közelben sétál." (S. V.)
"Mielőtt rám került a sor, az előttem szaladó nőt verte vélhetően ugyanaz a rendőr, aki később engem, teljes erőből, fennhangon szidalmazva (pl. rohadék). A balra, mögöttem futó nő, akit felsegítettünk, hisztérikus halálfélelmet élt át. Az előttünk lévő rendőrök (be voltunk kerítve) két embert a falhoz szorítottak, és ott verték őket szünet nélkül." (B. T.)
"Három ütést kaptam. Egyet a fejemre, ez lecsúszhatott, mert a zúzódás mára már alig látszik, egyet a hátamra, mely nagyon csúnya zúzódást okozott, de a vastag csont szerencsére kibírta, a harmadik a jobb kezem középcsontját eltörte. Lábon mentem el a Péterffy kórházig, mert a mentőknek nem volt rám kapacitása. A hivatalos verzió szerint természetesen megbotlottam és elestem, de mindenkinek megmondtam a kórházban, hogy valójában mi történt, csak arra kértem őket, hogy ennek ne legyen papíron nyoma." (T.)
"A Vas utca sarkánál álltunk, mikor távolról egy - azt hiszem könnygáz - lövedék nyakon talált, először a fülemet érte, aztán végighorzsolta a jobb nyakam és végül a jobb vállamon okozott kisebb vérző sérülést. Nem mentem kórházba vele, az egyik barátom orvos, és amit kellett, megtett ott a helyszínen. Semmiféle zavargásban nem vettünk részt." (P. L.)
"A férfi szájából dőlt a vér, kitapogatta a fogait, megvoltak. Az állkapcsa jobbra mozdult ki egy könnygázgránát becsapódásától." (T. N.)
"Amikor a körút kiürült és levonultak a lovas rendőrök is, néhányan a kapualjból ki akartak merészkedni, illetve megkérdezni az utcán álldogáló kisebb rendőri csoportot, hogy most mit tegyenek. A rendőrök válasz helyett berugdosták az ajtót (kifelé nyílt, mivel szétment a zsanérzata) és azt üvöltötték, hogy "rohadjatok meg bent, zászlós gecik!" (K. J.)
"A Kecskeméti utcában sétálva találkoztunk egy fiatal házaspárral, akik mondták, hogy ne nagyon menjünk tovább, mert előrébb magukból kivetkőzött "rohamrendőrök" járókelőket ütlegelnek és vernek. Ekkor mi megfordultunk és a Kálvin tér felé vettük az irányt. Hátranézve láttam, hogy rendőrségi furgonból "rohamrendőrök" rohangálnak ki, és válogatás nélkül ütik, verik és kergetik a gyanútlan járókelőket. Ekkor fordultunk be a Magyar Étterembe, ahol meg szerettük volna húzni magunkat a fenyegetően közeledő brutális "rendőröktől". Már épp üres asztalt kerestünk, ahol vacsorázhatnánk, mikor 8-10 "rohamrendőr" üvöltve berohant az étterembe és következőket üvöltötték: "Szétverjük a fejeteket, rohadt szemetek!" Ekkor elkezdtek válogatás nélkül gumibottal verni szinte mindenkit. B. N-t és engem 3 "rohamrendőr" beszorított egy sarokba, ahol túlnyomórészt külföldiek vacsoráztak, és vérbenforgó szemekkel - szinte önkívületben - üvöltözve gumibotokkal vertek kettőnket. A barátnőmet magam alá húzva védtem a testemmel, miközben a 3 "rohamrendőr" teljes erőből gumibottal verte a karomat, hátamat és fejemet. Körülbelül 20-30 ütést kaphattam, a fejbőröm 4 helyen felszakadt, koponyacsonttörést szenvedtem, a bal kezemen lévő mutatóujjam szilánkosra tört, az alkarom a fejem és a hátam pedig tele van zúzódásokkal. A barátnőm hátát is súlyos zúzódások borították és Ő súlyos lelki sérüléseket is szenvedett. Rajtunk kívül az étteremben több vendéget és személyt is megvertek. Ezután a borzasztó és felfoghatatlan "rendőri" lincselés után a "rohamrendőrök" az étterem tulajdonosnőjét gázsprayvel lefújva távoztak." (Sz. Z.)
"Az eset brutalitása felfoghatatlan, sérüléseim 8 napon túl gyógyulóak. A munkámat sérüléseim miatt ellátni nem tudom, és 2 gyermekem nevelése is komoly nehézségekbe ütközik. Kéz- és fejsérüléseim további kezelésre szorulnak, ami nagyon sok idő- és pénzáldozattal jár. (Sz.)
"Erre egyszerre megindult felénk egy nagy csapat rendőr és elkezdtek köveket hajigálni felénk. Az én fejemet majdnem eltalálta egy kő, szerencsére apukám eltolta a fejem. Én úgy megijedtem, hogy odaszaladtam az egyik Hír TV-s riporterhez és kérdeztem, hogy csináltak-e erről felvételt, ő azt mondta mindent megörökítettek. Rá két percre odalőttek közénk egy könnygáz töltényt, amelyik egy néni oldalában végződött." (M. E.)
"Az idős, szívbeteg, 45 kilós apámnak két lépésről fújta az arcába a gázt a rohamrendőr! Nekik háttal fordulva arcunkat fedezve próbáltunk a fal mellett menekülni. Ekkor jelentek meg a vízágyúk, melyek zöld festékkel lőttek minket." (M.)
"A mellettem álló asszony kapott egyet, én éppen kiestem a vagdalkozás ritmusából. Sírva, köhögve, fulladozva álltam, nem akartam hinni a szememnek. Mellettem egy asszony szaladt három gyermekével, sálat, zsebkendőt kapkodva elő, nagy haraggal kiáltotta: Az én gyerekeimnek nincsen símaszkja!" (V. J.)
"Engem menekülés közben halántékon talált egy könnygázlövedék, felszakadt a szemöldököm és bedagadt a fejem a lövés tájékán. Egy mentős látta el a sebemet, de a kórházba szállítást nem vállaltam, mert ha felveszik az adataimat, akkor akár bíróság elé is állítanak, ezért nem mertem feljelentést sem tenni, mivel a példa mutatta, hogy a korábbi esetekben is pusztán a rendőrök vallomásai alapján ítéltek el demonstrálókat." (B. Cs.)
"Egy nő sírva, üvöltve rohant végig, azt kiabálta zokogva: "Meglőtték a gyerekemet!", más menekülők is elmondták, hogy a mellettük levőket lelőtték (mint kiderült, ezek a gumilövedékek voltak), véres fejjel fekszenek a földön, brutálisan verik ott az embereket." (H. Á.)
"Ekkor történt, hogy a rendőrök utolértek, és kérdezés nélkül ütöttek, rúgtak, sprayztek, akit értek. Ekkor láttam, hogy egy jólszituált középkorú férfit "levert" a rendőr hátulról gumibottal, ő lerogyott, és két-három rendőr már rugdosta is a földön fekvő férfit! A FEJÉT IS! Segíteni nem lehetett, próbáltunk menekülni, de nem volt hely. Ekkor láttam azt is, hogy egy középkorú nőt arcon fújtak sprayvel körülbelül 30 centiről. És ekkor éreztem egy hatalmas erejű ütést a fejemen hátulról! Ekkor elkezdtem futni társaimat hátra hagyva ki a rendőrök elé az úttestre, mivel csak ott volt hely. Futhattam vagy száz métert, mire észrevettem, hogy vérzek, de sok időm nem volt gondolkodni, hisz az úton hatalmas robajjal végigvonult a lovasroham, én meg berohantam a Dob utcába, ahol már inkább nyugodt sétával vonult a tömeg, az előbbi pánikkal teli meneküléshez képest." (N.)
"Természetesen semmilyen ellenállást nem tanúsítottam, elindultam a fal felé, amikor hátulról az egyik rendőr nekilökött a falnak úgy hogy 8 napon túl gyógyuló sérülést szereztem, amit több öltéssel kellett összevarrni. Az intézkedésnél "buzi kis köcsög" volt a megszólításom. Amikor felhívtam a feleségemet hogy értesítsem a történtekről, kicsavarták a kezemből a telefont, majd egy fémbilincset duplán a csuklómra szorítva, beszállítottak a Gyorskocsi utcába." (L. G.)
"Gyalogos rendőrök szaladtak felénk és mint a marhákat, összetereltek egy helyre bennünket majd a közeli kis utcába kísértek. Mikor elindultunk a kapualjban várakozott még egy személy, aki semmit sem mondott és semmit sem csinált, de mégis egy rendőr aljas módon hátulról leütötte úgy, hogy ez az úriember azonnal összeesett és semmilyen életjelet nem adott!!! Megijedtünk, hogy talán meghalt és azonnal odamentünk hozzá, hogy megnézzük, mi történt vele. A barátom rögtön lehajolt hozzá és megnézte, van-e pulzusa, él-e még, én kiabáltam a rendőrökkel, hogy hívjanak mentőt, de a rendőrök (több is) azt mondta, idézem: "mi nem ezért vagyunk itt", "ez nem a mi feladatunk", "felőlem meg is pusztulhat". (B. T.)
"Az illető meglátva a kokárdámat, amelyet nem vettem még le, mivel azzal is az 1956-os ünnepet szerettem volna kifejezni miközben virágot és gyertyát helyezek el egy megfelelő helyen (a Kossuth téren szerettem volna, de ott nem lehetett, így a Múzeum körút padkájára esett a megtiszteltetés), így szólalt meg: "Ez is fideszes elvtárs". (S. Zs.)
"A rendőr ráparancsolt, hogy vissza a járdára: a srác elindult a járda felé, közben hátranézett majd beleütközött egy Demszky-oszlopba. Ezt a pillanatot használták ki leteperéséhez. Minden oldalról 8-10 rendőr rugdosta a földön fekvő embert, gumibottal verték, majd a bordáit kezdték ütni a gumibot végével. Két képet tudtam csak készíteni, a második képnél leguggoltam hogy le tudjam fotózni az arcát, de ekkor a fotó elkészítését könnygázzal jutalmazták számomra, ezért vannak cseppek a lencsén." (Sz.)
"A rendőrség nem a rend védelmében lépett fel"
"A "szolgálunk és védünk" magyar rend őrei senkit sem igazoltattak, semmit nem kérdeztek, hanem azonnal nekiláttak békés magyar állampolgárok államilag finanszírozott és megrendelt lincselésébe."(Sz. Z.)
"Számomra borzasztó és megdöbbentő, ami történt, mivel végigcsináltam Erdélyben a forradalmat és a márciusi eseményeket (ezért kellett elhagynom hazámat), de ilyen brutális népverést még a hírhedt szekusok sem tudtak produkálni, mint a saját nyelvünket beszélő magyar rendőrök, akik az emberek adójából kapják a fizetésüket. Számomra olyan lelki törést okoz a Magyarországon kialakult válság, hogy még a munkámat sem tudom tisztességesen elvégezni, és azt fontolgatom, elhagyom az országot, ha nem oldódik meg a posztkommunista diktatúra eltávolítása." (F. J.)
"A rendőri egyenruhát viselő személyek magatartása nem a rendteremtésére irányult, hanem arra, hogy lehetőleg minél több embernek a lehető legsúlyosabb testi sérülést okozzák, sőt az emberölésének a szándéka sem zárható ki részükről." (B.)
"Személyes tapasztalataim alapján meggyőződésem, hogy indokolatlanul, brutális eszközökkel, kizárólag a békés tömeg hergelésének céljából cselekedett a rendőrség." (B. Z.)
"Az események mozaikjait összerakva az a benyomásom, hogy a hatalom előre megfontolt szándékkal támadtatott meg minket a rendőrséggel. Tudták, hogy az igazságukat bizonyítani akaró emberek ott fognak maradni némán tiltakozni, és tudták azt is, hogy a képernyőkön nem fognak látszódni a tisztes arcok, az igényes öltözékek, a békés ácsorgás, csak az, hogy több ezer ember áll szemben a rohamrendőrökkel. Több ezer, aki előtte a Fidesz rendezvényén volt. És rajtuk keresztül százezreket, milliókat lehet megfélemlíteni. A saját lelkiismeretem diktálja a kérdést: azzal, hogy nem hagytam magam megfélemlíteni, és ott maradtam, jót tettem-e az ország erkölcsi megtisztulásának és az igazság kiderülésének vagy inkább őket segítettem aljas szándékaik elérésében?" (W. M.)
"A történtek kapcsán az a véleményem alakult ki, hogy itt a rendőrség nem a "rend" védelmében lépett fel, hanem az "állam" védelmében (azaz pontosan fogalmazva: "állam védelmi hatóságként"), vagy még inkább a kormány védelmében (az ilyet pedig "magánhadseregként" szokás definiálni)." (G.)
fidesz.hu
ÉS...2010 FIDESZ....
Shalom...
2010. július 5., hétfő
Don pintér maffiózó....persze viktorka utasítására...
Személyesen irányította Pintér a Gárda-ellenes fellépést
Az alábbi képeket készítettem tegnap az Erzsébet téren a megemlékezés idején. Az autó utasai a tér északi és déli oldalán is egyeztettek a helyszíni rendőri irányítókkal, majd gyorsan távoztak - írja olvasónk. Úgy tűnik, Pintérnek valóban a Gárdával való elbánás a legfontosabb feladata.
Az alacsony, tömzsi egyenruhás rendőr Pusztai Csaba r. alezredes, a Mosonyi utcai BRFK Közrendvédelmi Főosztályának egyik vezetője, személyes jó barátja Hatala úrnak, és szerintem nem sokára a Teve utcában fog trónolni. 43 évesen tiszta karrierista, mindig tudta, hogy hova kell helyezkednie - írja egy másik olvasónk.
(Kuruc.info)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)