2009. július 18., szombat

Kik a gyűlöletkeltők? Miért gyűlölködnek?

A család eszménye, a nemzeti önérzet és öntudat és az istenhívő idealizmus a legfőbb hon és nemzetmegtartó értékek. Középső értékek, ősidőktől kezdve. Nagy társadalmi válságunknak azt a fázisát éljük, hogy eme legfőbb középső értékek vallóit fasisztoid szélsőségességgel rágalmazza a balliberális oldal, holott, ami ettől legfőbb középértéktől elhajlik, az a szélsőségesség, s ha elhatalmasodik, az a veszedelmes szélsőség.

Szellemi elődeik egyértelműen a bolsevikok.

Írásom gondolatmagja lényegében ennyi, azonban némi fejtegetésre szorul.

Elviselhetetlennek tartom az elhatalmasodott gyűlöletbeszédet. Elviselhetetlenebb, mint a kései felpuhult Kádár-rendszer volt. Kik terjesztik ma − manipulatív és kontramanipulatív eszközeikkel − a gyűlölködést? Természetesen a szélsőséges pártok. Melyek ezek a veszedelmes pártok? Ezt az elmúlt húsz év eseményei, tényei definiálják: a posztkomcsik és a vadliberálisok. Az minősíti őket veszedelmesen szélsőségessé, amit ez idő alatt a hazával tettek, amit a nemzet ellen tettek. A tevékenységük kézzelfogható eredményei, hogy szegénységbe, gyarmati sorba döntötték hazánkat. Az „az kiabál, akinek a háza ég”-effektus ez, amikor a nemzeti érzés megnyilvánulásaiban fasiszta veszélyt láttatnak, amikor a nemzeti gondolat határozott megjelenítőit kinevezik fasisztáknak. És teszik mindezt közel százéves – és ezért mára teljesen átlátszóvá vált – bolsevik módszerekkel.

Egy ország, egy nép számára mik a valódi értékek? Elsősorban a mindenkori túlélés (fejlődésről most ne is beszéljünk) tradicionális garanciái. A balliberális szélsőségesek ezek ellen a nemzetmegtartó tradíciók ellen fenekednek a legintenzívebben. A család eszménye helyett az egomán szingliséget propagálják, a nemzeti érzés közösségi élménye és a közösségi felelősségtudat helyett az identitástudat nélküli kozmopolitizmust favorizálják, a spirituális valláserkölcs helyett, mert az ugye fundamentalizmus, a gátlástalan materialista mammonimádatot teszik meg legfőbb értéknek. Ha legalább az úttörő tizenkét pontjára emlékeznének még…

A kommunizmus húsz évvel ezelőtt ugyan véget ért, az exkommunistáktól sajnos nem szabadultunk meg. Bebetonozták magukat az államhatalomba, a gazdasági és pénzügyi hatalmuk is egyre csak hízik a szociopataságig gátlástalan mohókáimnak. Pont olyan nemzetvesztők ők, mint negyvennégyben-negyvenötben a nyilasok voltak, semmivel sem különbek. Csak nem egy világháború, hanem egy világválság közepette. Mint úri ember két társadalmi jelenséget és uralomtechnikát nem bocsátok meg soha: a fasizmust és bolsevizmust. A különbség köztük csak annyi, hogy a nyilasok megbűnhődtek nemzetvesztő tetteikért, a bolsevik hatalmi technikák szerelmesei pedig az örök büntetlenség tudatában bűnöznek a haza és a nemzet ellen.

Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a nemzet lakásvagyonára nyomulnak. Egyfelől a jelzáloghitelek, másfelől az ingatlanadó irányából. Földönfutóvá – úgymond mobilis munkaerővé – akarják tenni a magyarságot, ami nekik csak egy lecserélhető populáció. Kihalnak a magyarok, mert lakniuk és dolgozniuk sem lesz hol? Na és? Befogadó ország vagyunk, a magyarok helyére csakis kevésbé rebellis populáció érkezhet.

Ezer évig olyannyira befogadók voltunk, hogy hálából Trianont kaptuk, a 19-es bolsevik terrort, majd a megismételt Trianont megfejelve a Rákosi-terrorral, az oroszok ismételt bejövetelével, a Kádár-terrorral és a késő Kádár-korban beindult, máig folytatódó bolsevik hatalomátmentő folyamattal.

Tehát a befogadósdi, hosszú távon az eredeti haza elvesztéséhez vezetett. A maradék kishazát már nem adjuk, óvjuk. Nos, ezért vagyunk mi a bolsevik gondolkodásmód szerint a fasisztoid kirekesztők.

A magyarság, hála a Jóistennek, tanult a történelemből, immár fölfogtuk, hazánk és nemzetünk túlélése érdekében önvédelmet kell gyakorolnunk. Még egy vírus is hatalmas immunitással bír, a magyar embernek nem lehet immunitása? Ez a jogos önvédelem nem tetszik, mert már hozzászoktak a teljesen védtelen és kiszolgáltatott magyarság önfeladásához? El lehet menni. Az offshore cégeik után. Senkinek sem fognak hiányozni. Nekik úgyis fontosabb a nagyvilág, mint a kishaza, s ne a munkanélkülivé tett magyarokat – mobilissá tett populációt – küldözgessék el, üldözgessék el saját hazájából.

A nagy Spiró által is megprófétált, hőn áhított és egy ideje már provokált magyar−cigány polgárháborúban, amikor majd szükségállapot lesz, és soha választás, csak román, szerb, szlovák, ukrán, izraeli ENSZ-csapatok kijárási tilalma, s mondjuk még a kongói koponyafocistáké… Az lenne jó, mi? A múltunkat végleg eltörölni szándékozó elvtársaim! Ugye? De nem ez lesz. Hanem elszámoltatás, a csoportosan, vagyis szervezetten elkövetett, tehát el nem évülő, politikai alapú gazdasági bűncselekményeitekért.

Ettől az elszámoltatástól féltek, ezért gyűlölködtök, bolsevikok. Magam mindezt haragtól, gyűlölködéstől mentesen, bosszú- vagy megtorlásvágy nélkül, az elemi igazságosság szellemében mondom. Itt a nagy társadalmi válság huszonnegyedik órája, a társadalmi békét veszélyeztető bűnözőket ártalmatlanítani kell, legyenek azok akár magyar, akár cigány, avagy politikai-gazdasági bűnözők.

Ui.:

Az elmúlt napokban már fideszes politikus is (nem írom le a nevét, nem népszerűsítem) aggodalmaskodni kezdett az elszámoltatás miatt, kétélű fegyvernek nevezve. Az elszámoltatás lehet, hogy kétélű, de egyhegyű fegyver. Kizárólag a gazdasági bűnözőket sújtaná, pártállástól függetlenül. A Fidesz is benne volt a húszévnyi nemzetvagyon-elsíbolásban? Mégse akarnak majd elszámoltatást? Csakis propaganda célokkal ígértek elszámoltatást? Kifordítom, befordítom, mégis Fidesz a Fidesz? Ők is benne vannak a bolsevik szabadrablási paktumban?

Krausz Tivadar

kapu.cc - barikád.hu


2009. július 17., péntek

A rettegés foka


Bennem az MSZP félelmet kelt. Félek, ha tovább maradnak hatalmon, hazám már nem tud kikecmeregni abból az ürülékkel teli pöcegödörből, amelybe ez a jelenleg hatalmon lévő hazaáruló, pofátlan, pénzéhes horda tolja. Nemzetellenes tetteiktől zsigerig hatoló rettegés tölti el minden porcikámat.

Reszketek a rendőrségtől is, persze nem azért, mert bármilyen bűncselekményt elkövettem. Ha így lenne, nem kéne félnem, politikusaink nap mint nap követnek el főbenjáró bűnöket az ország ellen, mégsincs okuk aggodalomra. A rendőrségtől azért rettegek, mert nem az, aminek a neve alapján lennie kéne. Nem a rendet őrzi, hanem a hatalom országáruló, nemzetpusztító tevékenységéhez asszisztál primitív és aljas módon. A párt ökleként sújt le azokra az erőkre, akik fel merik emelni a szavukat a jelenleg folyó szabadrablás ellen. A békésen tüntetők jutalma könnygáz és gumibot, míg a népcsépelő terrorzsoldosok kitüntetéssel és miniszterelnöki dícsérettel kifényezve dülleszthetik mellkasukat.

Irtózok az elburjánzott korrupciótól. Az én adómat nyeli el. Amely pedig nem kevés, a fizetésemnek közel fele. Boldogan adnám, ha látnám, hogy ezzel hazám fejlődését segítem elő. Ám nem az ország épül belőle, hanem a kulcspozícióban lévő posztkommunista elvtársak és újhullámos követőik magánkincstárát hizlalja, offshore-számlák egyenlegét növeli.

Rémület lesz rajtam úrrá bíróságainktól is. Azok a szervek, akiktől jogosan lenne elvárható az igazság képviselete bármilyen körülmények között, szolga módon letérdelnek a hatalom fenyítő szavára. Ítéleteikben az igazságnak még csíráját sem lehet fellelni, koncepciós perekkel és szánalomkeltő döntésekkel ezüsttálcán szállítják a hatalomnak a diktatúra fenntartásához szükséges végzéseket.

Rettegek az oktatás szétzüllesztésének még a gondolatától is. Ha tovább folytatódik a jelenleg tapasztalható korcsosulás az iskolai oktatás színvonalában, gyermekeink már csak gondolatmentesített, agymosott birkák lesznek, akiket gond nélkül be lehet terelni bármilyen akolba. Vagy éppen kiterelni onnan, miután alaposan meg lettek nyírva…

Viszolygok a mezőgazdaság elárverezésétől, ásványkincseink kiárusításától, termőföldünk külföldi kézre adásától. Mi maradna országunknak ezután? Népünk egységét 1920-ban szilánkosra törték, gazdaságunkat több évtizedes kitartó munkával szétzüllesztették, lakosságunk agyát kimosták, most pedig a még megmaradt értékeinket is el akarják tőlünk orozni.

Szorongok betegnek lenni. A víz lever, ha arra gondolok, megbetegedésem esetén miféle lepukkant kórházban kellene vergődnöm, már ha lenne szabad ágy.

Rettegek vidékre menni. Pedig gyönyörű falvaink vannak. De nem vagyok szúrásálló, így a segélyeinkből önfeledten játékgépező, tudatosan elbutított és felhergelt cigányaink ellen nem véd meg semmi.

Remegek Bajnai Gordontól és Draskovics Tibortól valamint hasonszőrű cimboráiktól. Félek tőlük, mert igaz magyar vagyok, ezáltal a szemükben eltiporni való ellenség. Féltem tőlük népem jövőjét, országom vagyonát.

Még rengeteg dolog félelemmel tölt el abból a horrorfilmből, amely hazánkban játszódik. Ezzel nem vagyok egyedül. Milliónyi testvéremmel alkotok egy csoportot, bennünk a jelenlegi politikai rezsim és a nekik asszisztáló, őket kiszolgáló zsoldoshadsereg félelmet kelt. Őket ki fogja betiltani??

A Magyar Gárda azonban bennem nem kelt félelmet. Sőt!

Reményt kelt!

Mi, akik a mostani rezsimtől tartunk, érvek százait tudjuk felsorakoztatni félelmeink igazolására. A Magyar Gárdától félők erre képtelenek. Nincsenek épkézláb ellenérveik. Ezért rasszistáznak, szélsőségeznek, radikálisoznak.

Ha a nemzet ellensége lennék dugig tömött zsebekkel, elsikkasztott milliárdokkal, országromboló döntésekkel és kiszipolyozó intézkedésekkel, bennem is félelmet keltene a Gárda.

Azonban magamba néznék és lehajtott fejjel eltakarodnék, magam mögött hagyva a már kifosztott, lecsupaszított, tönkretett országot..

z.s.

barikád.hu

2009. július 15., szerda

Egy kisebbségi (sváb) levele zsidó és cigány polgártársaihoz (adjátok tovább!)

Őseim a ti őseitekhez hasonlóan évszázadokkal ezelőtt ezt az országot választották hazájuknak. Mivel minket senki nem kényszerített arra, hogy itt éljünk, ezért jogosan várta és várja el a befogadó ország, hogy elfogadjuk : első a magyarok érdeke. Mi svábok nem érezzük magunkat elnyomottnak, hiszen beszélhetünk, tanulhatunk németül, ápolhatjuk hagyományainkat. Ahogy ti is. 

Természetesen nem felejtettük el azt a sötét, kommunista korszakot, amikor a svábokat tömegesen deportálták, málenkij robotra hurcolták őket, házaikat elvették, sokukat névmagyarosításra kényszerítették. Akkor persze liberálisok, fajvédők, népszavás idióták nem tiltakoztak. Gusztosokban és mohácsikban nem keltett félelmet a Munkásőrség, a kommunisták felfegyverzett, bakancsos, egyenruhás párthadserege. 

Nagyszüleimtől is mindent elvettek. Anyu így lett Brauer helyett Bányai, és ráadásként a középiskolából is kirúgták. Mégsem lettek megélhetési bűnözők. Kemény munkával előlről kezdték az életüket, ahogy még nagyon sok sváb. Híresek is a svábok a spórolásukról. Persze országokat még ma sem tudunk felvásárolni. 

Vallom, hogy minden fajnak, rassznak, etnikumnak és nemzetiségnek vannak jellemző tulajdonságai. Nem vagyunk egyformák. Ez a különbözőség az egyik fontos része a kriminológiában alkalmazott profilalkotásnak. 

Milliárdos ingatlanpanama, tőzsdespekuláció - zsidóbűnözés. 

Színesfémlopás, emberölés különös kegyetlenséggel 200 Ft-ért, csoportosan elkövetett garázdaság kapákkal és kaszákkal felfegyverkezve - cigánybűnözés. 

Ha majd a svábok között is elszaporodik egyfajta bűnelkövetési módszer, én nem fogok tiltakozni a svábbűnözés szóösszetétel használata miatt. Sőt, elsőként fogok elhatárolódni a bűnöző életmódot folytató sváboktól. 

Fiamat a tisztességes, becsületes életre nevelem. Kitűnő tanuló és nem szokott "gyerekcsínyt" elkövetni. 

Zsidók és cigányok! Szörnyű lehet itt élnetek, hiszen mindenkit gyűlöltök és nem értitek miért gyűlöl meg benneteket mindenki. Vajon én, mint sváb származású, miért nem érzékelem a kirekesztést? Mert mi elfogadtuk a szabályokat. 

Megszerettük ezt az országot, Magyarországot a hazánknak tekintjük. Ti csak egy gazdatestnek, amin parazitaként élősködtök. 

Ha nem érzitek itt jól magatokat, gondoljatok ex-miniszterelnökötök szavaira : "El lehet innen menni! ". 

Ritzel Rita     
Bonyhád