„Az egészség a hiba felismerésével kezdődik” (Epikurosz)
Növekedő cigány népesség, elszabaduló iskolai erőszak, romló színvonal, pedagógusok tehetetlensége – ez jellemzi ma a hazai oktatást. A gépezet beindult: áttörni a hallgatás falát, a problémát felismerni, és gyógyítani. Ez ma a hazai oktatásügy egyik legfontosabb feladata.
Új Epikurosz és magyar tanítványai kellenek, akik egészséges nemzetet teremtenek, s kezdik ezt ott, ahol a legfájóbb egyeseknek, de ahol a legmélyrehatóbb változtatásokra van szükség: a nevelésben és az oktatás terén.
Kerepes külön taníttatott néhány cigány tanulót, mert a hivatalos órakeretben ezt nem lehetett megoldani. Meglehetősen furcsa ezért büntetni egy iskolát. A törvényalkotók és a büntetést kiszabók valószínűleg még sosem küldték ki a gyermeküket a szobából, hogy menj, kisfiam, és gondolkodj kicsit, amikor neveléséhez ez tűnt a leginkább megfelelőnek. A kisfiú azután átgondolta, mit tett, majd kis idő múlva megnyugodva visszatért, és megértette, miért volt szüksége a gondolkozásra. A cigány tanuló Kerepesen nem volt oktatható normál osztályban, ezért elküldték egy kicsit „gondolkodni”: oktathatóvá tenni, hogy megértse, milyennek kell lennie az iskolában, hogyan kell viselkedni, hogy alkalmas időben visszakerülhessen akár eredeti osztályába.
A cigányság létszáma 1991-ben 448 ezer fő, 2001-ben – Hablicsek László szociológus becslése szerint – 550 ezer fő, 2021-ben az előreszámítás 745 és 825 ezer fő körülire teszi a cigányok lélekszámát. Tízévenként százezer fővel nő a cigány népesség. A cigányok gyermekvállalása átlagosan három fő. Nincs sok időnk, hogy a nemzet egészségének védelme érdekében ezt a folyamatot megállítsuk. A cigány népesség arányának kontrollálatlan növekedése ugyanis gyökeres változásokat idézne elő magyar kultúránkban. Megváltoztatná a társadalmi normákat, évezredes értékrendszerünket, romba döntené a gazdaságunkat.
Kemény István 2003-as adatai alapján a cigány népességben 122 700 főnek nem volt általános iskolai végzettsége, 129 100 fő elvégezte a nyolc osztályt, 47 700 fő szakmunkás, 10 500 fő érettségi és magasabb végzettségű volt. Kemény akkor 375 ezer főre tette a cigányság számát.
A 15-19 éves cigány népességben az 53 100 főből, 26 200 fő végzett el 8 osztályt 1400 fő szakmunkás bizonyítvánnyal, és 600 fő érettségivel, vagy magasabb végzettséggel bírt. A cigányság kevéssel több, mint 1 százaléka érettségizett, vagy szerzett felsőfokú végzettséget, ezzel szemben a magyar diákok, akik 8 osztályt végzettek (2003-as adat, 15-18 évesek) közel 60 százaléka érettségizett. A cigányság iskolai lemorzsolódása az iskolai fokozatokkal egyenes arányban nő.
2009-ben 96 450 gyermek született Magyarországon. Mivel a cigányságról külön, pontos statisztikák nincsenek, nem tudhatjuk pontosan, hogy az újonnan születettek hány százaléka cigány származású. Magyarországon az élve születések száma 1971-ben 151 ezer volt, 1993-ban 116 ezer, 2003-ban 94 647 ezer fő. Kemény István adatai szerint 1971-ben 10 ezer, 1993-ban 13 ezer, 2002-ben 15 ezer cigány gyermek született. 1971-ben az országban született gyerekeknek kevesebb, mint 7 százaléka volt cigány, 1993-ban több mint 11, 2002-ben 15,8 százaléka.
Az oktatásnak és a társadalomnak tehát fel kell készülnie a cigány gyermekek számának növekedésére. Többször említettem, hogy a nevelés nem más, mint a társadalmilag érettek hatása a társadalmilag még nem érettekre. Azoknak, akik szocializációjukban, a társadalmivá válás folyamatában elmaradtak, alá kell vetniük magukat a társadalmilag érettek nevelő erejének.
Azok a politikai irányok, amelyek mondvacsinált emberi jogok öncélú hangoztatása mögé bújnak, nem oldják meg cigányság és a magyarság együttélésének gondjait, csak tovább súlyosbítják azokat.
Társadalmilag érettnek a magyar hagyományokra építő, keresztény erkölcsön alapuló értékekkel élők, és ezen értékek továbbítói számítanak. Társadalmunkban nemcsak a cigánysággal van baj, hanem mindazokkal, akik elvesztették, és nem találják, vagy nem is akarják megtalálni ezt az értékrendet. A jövőben azonban ezeknek az embereknek is el kell fogadniuk azt a nevelő erőt, amely visszatérít az elhagyott útra, hogy újra Egységet képező, összetartó társadalmat, közösségeket építsenek.
A cigányság legnagyobb számban észak-magyarországi és az észak-alföldi területeken él. Az iskolázottságot tekintve is ezek a területek mutatják a legszomorúbb képet. Budapestre a 70-es évektől érkező cigány családok gyermekei közül sokkal többen végzik el az általános iskolát, és szereznek szakmunkás-bizonyítványt, vagy magasabb képesítést, mint más területeken élő társaik. A fővárosban élő cigány családok jól nyomon követhetők: az oktatásban való részvételük kisebb arányú, ezért rájuk általában könnyebben hat iskolai osztályukon belül a többségi kultúra. Budapestre családok a jobb élet reményében költöznek, van bennük szándék az alkalmazkodásra, ezért számukra fontosabb lehet az iskola és a tanulás is.
A cigányság hatása ugyanakkor itt is erőteljes. A belső budapesti kerületek lakosságának összetételét és kultúrájának rendjét teljesen átalakították. Jelenlegi kultúrájuk-életmódjuk érintetlensége esetén növekvő számarányuk az egész magyar kultúrára romboló, bomlasztó hatással van.
A cigány értelmiségieknek is tudomásul kell venniük, hogy a cigányság csak akkor lesz képes eredeti magas kultúráját megőrizni, ha kerüli a devianciát, és nem akarja szétrombolni maga körül a befogadó nemzetet. Egészséges államban köteles a törvényeknek, az államalkotó nemzet erkölcsi normáinak ugyanúgy engedelmeskedni, illetve megfelelni, mint a társadalom becsületes tagjai, sőt még jobban is, mert meg kell változniuk. A cigányságnak meg kell tanulnia alázatosan fejlődni úgy, hogy közben megőrzi arcát, de nem akarja magát a magyarság fölé helyezni. Amikor ez így lesz, a magyarság ismét elfogadja a beilleszkedett, fejlődni és megfelelni akaró cigányságot, mert ez közös érdekünk.
„A régi tanítás szerint három dolgot kell legfőképpen elkerülnünk: a gyűlöletet, az irigységet, a megvetést.” (Seneca 14. levél) A gyűlöletet azért, mert arra nem lehet építeni, az irigységet azért, mert elveszi erőnket, küzdeni tudásunkat a társadalom újjáépítésétől, a megvetést pedig azért, mert akit megvetünk, annak nem adunk esélyt a változásra.
A cigányság nevelése legyen építkezés! Eltökélt célunk lehetőséget adni a változásra úgy, hogy ez a nevelés igazságos, következetes, erélyes és határozott legyen. Aki ez ellen szegül, annak tudnia kell, hogy a magyarság és cigányság együttélésének esélyeit rontja.
Egy hét múlva arról írok, hogy milyen nevelési-oktatási eszközök igénybevételével lehet és kell megoldani a cigányság problémáját.
Mészáros Domonkos
A Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinetének alelnöke
barikad.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése