Gázai hétköznapok
A 15 éves Said Abdel Aziz Hamdan a Gázai övezet északi határvidékén lakik. Egy nap elindult, hogy hulladék ócskavasat gyűjtsön a környéken, amit azután talán el tud adni. A blokáddal fojtogatott Gázai övezetben ugyanis sokak számára semmiféle más megélhetési forrás nincs, mint a hulladékgyűjtés.
A környéken rengeteg izraeli katonai őrtorony és megfigyelőállás található, és számos esetben megesett, hogy a zsidó állam katonái palesztinokra lőttek. Hamdan azonban úgy érezte, nem eshet baja.
„Az emberek gyakran járnak arrafelé, amerre én is mentem. Vas- és betonhulladékot keresnek. Gondoltam, az izraeliek látják, hogy nincsenek ellenséges szándékaink, ezért nem fognak lőni ránk” - meséli a fiú, immár a jabaliyai Kamal Adwan kórház ágyában fekve.
Hamdan március 26-án, pénteken indult el otthonából nem sokkal 10 óra után. Vele tartott 13 esztendős testvére, Suleiman is. A családban nem kevesebb, mint 12 gyermek van. Édesapjuk régóta munkanélküli. Így minden lehetőséget meg kell ragadniuk, amely a megélhetésüket biztosítja. „A barátaim is gyakran járnak arra, ezért én is úgy döntöttem, velük tartok azon a napon” - eleveníti fel az eseményeket a 15 esztendős Said.
A fiú órák óta kutakodott a környéken, és már éppen hazafelé indult volna, amikor az egyik izraeli őrtorony irányából lövéseket adtak le rá. A golyók a combján sebesítették meg, mégpedig súlyosan. „Az izraeliek figyelmeztetés nélkül tüzeltek” - meséli Hamdan. A fiú egyébként középiskolában tanul és műszerész szeretne lenni. “Édesapám régebben Izraelbe járt dolgozni, de már évek óta munkanélküli” - mondja keserűen Hamdan.
A palesztin fiú esete egyáltalán nem számít kivételesnek. Szinte minden héten történik valami hasonló incidens. A 35 esztendős Naji Abu Reedát például március 25. reggelén a lábán lőtték meg, miközben a határtól 500 méterre hulladékot gyűjtött.
„Az emberek gyakran járnak arrafelé, amerre én is mentem. Vas- és betonhulladékot keresnek. Gondoltam, az izraeliek látják, hogy nincsenek ellenséges szándékaink, ezért nem fognak lőni ránk” - meséli a fiú, immár a jabaliyai Kamal Adwan kórház ágyában fekve.
Hamdan március 26-án, pénteken indult el otthonából nem sokkal 10 óra után. Vele tartott 13 esztendős testvére, Suleiman is. A családban nem kevesebb, mint 12 gyermek van. Édesapjuk régóta munkanélküli. Így minden lehetőséget meg kell ragadniuk, amely a megélhetésüket biztosítja. „A barátaim is gyakran járnak arra, ezért én is úgy döntöttem, velük tartok azon a napon” - eleveníti fel az eseményeket a 15 esztendős Said.
A fiú órák óta kutakodott a környéken, és már éppen hazafelé indult volna, amikor az egyik izraeli őrtorony irányából lövéseket adtak le rá. A golyók a combján sebesítették meg, mégpedig súlyosan. „Az izraeliek figyelmeztetés nélkül tüzeltek” - meséli Hamdan. A fiú egyébként középiskolában tanul és műszerész szeretne lenni. “Édesapám régebben Izraelbe járt dolgozni, de már évek óta munkanélküli” - mondja keserűen Hamdan.
A palesztin fiú esete egyáltalán nem számít kivételesnek. Szinte minden héten történik valami hasonló incidens. A 35 esztendős Naji Abu Reedát például március 25. reggelén a lábán lőtték meg, miközben a határtól 500 méterre hulladékot gyűjtött.
Március 24-én a hajnali órákban izraeli katonák behatoltak a Gázai övezet északi részébe, és öt, vashulladék után kutató palesztint letartóztattak (többek között a 18 éves Mahmúd Ma’roufot, a szintén 18 esztendős Shadi Ma’rúfot és a 43 éves Mustafa Ghanimot.). Március 20-án, a kora délutáni órákban az övezetbe betörő izraeliek 17 palesztint tartóztattak le Beit Hanoun környékén, hozzávetőleg 900 méterre a határtól. Íme néhányan közülük:
Mohanad Al Kafarna, 11 éves
Khalid Mahdi Hamdien, 14 éves
Ismail Mahdi Hamdien, 13 éves
Mohammed Al Basioni, 22 éves
Mohammed Salih Afana, 22 éves
Tareq Zyiad Al Afifi, 20 éves
Mohammed Zyiad Al Afifi, 18 éves
Tawfeq Samir Sababa, 19 éves
Usama Mhammaden, 19 éves
Ali Jamal Akhrawat, 24 éves
Kamal Jamal Akhrawat, 20 éves
Anwar Mohammed Hamad, 51 éves
Alaa Al Masri, 18 éves
Diab Al Kafarna, 20 éves
Attaf Rafeq Hamad, 25 éves
Ibrahim Mahdi Hamdien, 16 éves
Mielőtt elszörnyülködnénk vagy gúnyolódnánk azon, hogy sok gázai palesztin számára a hulladékgyűjtés az egyetlen bevételi forrás, gondoljuk meg: Izrael immár közel három esztendeje teljes blokád alatt tartja a Gázai övezetet, a 2008. decemberi, az övezet ellen indított és három hétig tartó barbár katonai akció során pedig szétbombázták a parányi terület gazdasági létesítményeinek 95%-át, és tönkretették az infrastruktúrát.
Izrael azt sem engedi meg, hogy építőanyagokat szállítsanak az övezetbe, vagyis a lerombolt lakóházak és üzemek újjáépítésére sincsen remény. Pedig a három hetes háború alatt a zsidó terrorállam hadereje legalább 6,400 lakóházat lerombolt, további 53 ezer épület pedig súlyos károkat szenvedett. Az izraeliek nem kímélték a kórházakat, iskolákat, óvodákat és a mecseteket sem.
Mohanad Al Kafarna, 11 éves
Khalid Mahdi Hamdien, 14 éves
Ismail Mahdi Hamdien, 13 éves
Mohammed Al Basioni, 22 éves
Mohammed Salih Afana, 22 éves
Tareq Zyiad Al Afifi, 20 éves
Mohammed Zyiad Al Afifi, 18 éves
Tawfeq Samir Sababa, 19 éves
Usama Mhammaden, 19 éves
Ali Jamal Akhrawat, 24 éves
Kamal Jamal Akhrawat, 20 éves
Anwar Mohammed Hamad, 51 éves
Alaa Al Masri, 18 éves
Diab Al Kafarna, 20 éves
Attaf Rafeq Hamad, 25 éves
Ibrahim Mahdi Hamdien, 16 éves
Mielőtt elszörnyülködnénk vagy gúnyolódnánk azon, hogy sok gázai palesztin számára a hulladékgyűjtés az egyetlen bevételi forrás, gondoljuk meg: Izrael immár közel három esztendeje teljes blokád alatt tartja a Gázai övezetet, a 2008. decemberi, az övezet ellen indított és három hétig tartó barbár katonai akció során pedig szétbombázták a parányi terület gazdasági létesítményeinek 95%-át, és tönkretették az infrastruktúrát.
Izrael azt sem engedi meg, hogy építőanyagokat szállítsanak az övezetbe, vagyis a lerombolt lakóházak és üzemek újjáépítésére sincsen remény. Pedig a három hetes háború alatt a zsidó terrorállam hadereje legalább 6,400 lakóházat lerombolt, további 53 ezer épület pedig súlyos károkat szenvedett. Az izraeliek nem kímélték a kórházakat, iskolákat, óvodákat és a mecseteket sem.
Perge Ottó - Ingaza.wordpress nyomán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése