Bennem az MSZP félelmet kelt. Félek, ha tovább maradnak hatalmon, hazám már nem tud kikecmeregni abból az ürülékkel teli pöcegödörből, amelybe ez a jelenleg hatalmon lévő hazaáruló, pofátlan, pénzéhes horda tolja. Nemzetellenes tetteiktől zsigerig hatoló rettegés tölti el minden porcikámat.
Reszketek a rendőrségtől is, persze nem azért, mert bármilyen bűncselekményt elkövettem. Ha így lenne, nem kéne félnem, politikusaink nap mint nap követnek el főbenjáró bűnöket az ország ellen, mégsincs okuk aggodalomra. A rendőrségtől azért rettegek, mert nem az, aminek a neve alapján lennie kéne. Nem a rendet őrzi, hanem a hatalom országáruló, nemzetpusztító tevékenységéhez asszisztál primitív és aljas módon. A párt ökleként sújt le azokra az erőkre, akik fel merik emelni a szavukat a jelenleg folyó szabadrablás ellen. A békésen tüntetők jutalma könnygáz és gumibot, míg a népcsépelő terrorzsoldosok kitüntetéssel és miniszterelnöki dícsérettel kifényezve dülleszthetik mellkasukat.
Irtózok az elburjánzott korrupciótól. Az én adómat nyeli el. Amely pedig nem kevés, a fizetésemnek közel fele. Boldogan adnám, ha látnám, hogy ezzel hazám fejlődését segítem elő. Ám nem az ország épül belőle, hanem a kulcspozícióban lévő posztkommunista elvtársak és újhullámos követőik magánkincstárát hizlalja, offshore-számlák egyenlegét növeli.
Rémület lesz rajtam úrrá bíróságainktól is. Azok a szervek, akiktől jogosan lenne elvárható az igazság képviselete bármilyen körülmények között, szolga módon letérdelnek a hatalom fenyítő szavára. Ítéleteikben az igazságnak még csíráját sem lehet fellelni, koncepciós perekkel és szánalomkeltő döntésekkel ezüsttálcán szállítják a hatalomnak a diktatúra fenntartásához szükséges végzéseket.
Rettegek az oktatás szétzüllesztésének még a gondolatától is. Ha tovább folytatódik a jelenleg tapasztalható korcsosulás az iskolai oktatás színvonalában, gyermekeink már csak gondolatmentesített, agymosott birkák lesznek, akiket gond nélkül be lehet terelni bármilyen akolba. Vagy éppen kiterelni onnan, miután alaposan meg lettek nyírva…
Viszolygok a mezőgazdaság elárverezésétől, ásványkincseink kiárusításától, termőföldünk külföldi kézre adásától. Mi maradna országunknak ezután? Népünk egységét 1920-ban szilánkosra törték, gazdaságunkat több évtizedes kitartó munkával szétzüllesztették, lakosságunk agyát kimosták, most pedig a még megmaradt értékeinket is el akarják tőlünk orozni.
Szorongok betegnek lenni. A víz lever, ha arra gondolok, megbetegedésem esetén miféle lepukkant kórházban kellene vergődnöm, már ha lenne szabad ágy.
Rettegek vidékre menni. Pedig gyönyörű falvaink vannak. De nem vagyok szúrásálló, így a segélyeinkből önfeledten játékgépező, tudatosan elbutított és felhergelt cigányaink ellen nem véd meg semmi.
Remegek Bajnai Gordontól és Draskovics Tibortól valamint hasonszőrű cimboráiktól. Félek tőlük, mert igaz magyar vagyok, ezáltal a szemükben eltiporni való ellenség. Féltem tőlük népem jövőjét, országom vagyonát.
Még rengeteg dolog félelemmel tölt el abból a horrorfilmből, amely hazánkban játszódik. Ezzel nem vagyok egyedül. Milliónyi testvéremmel alkotok egy csoportot, bennünk a jelenlegi politikai rezsim és a nekik asszisztáló, őket kiszolgáló zsoldoshadsereg félelmet kelt. Őket ki fogja betiltani??
A Magyar Gárda azonban bennem nem kelt félelmet. Sőt!
Reményt kelt!
Mi, akik a mostani rezsimtől tartunk, érvek százait tudjuk felsorakoztatni félelmeink igazolására. A Magyar Gárdától félők erre képtelenek. Nincsenek épkézláb ellenérveik. Ezért rasszistáznak, szélsőségeznek, radikálisoznak.
Ha a nemzet ellensége lennék dugig tömött zsebekkel, elsikkasztott milliárdokkal, országromboló döntésekkel és kiszipolyozó intézkedésekkel, bennem is félelmet keltene a Gárda.
Azonban magamba néznék és lehajtott fejjel eltakarodnék, magam mögött hagyva a már kifosztott, lecsupaszított, tönkretett országot..
z.s.
barikád.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése